Ismerik a módszert, amivel újra bekapcsolható a siker gépezete

Kapcsold be újra – biztat mindenkit a Genesis 25 éve megjelent CD-gyűjteménye, a Turn It On Again – The Hits, amely a negyedszázados évfordulóra végre vinylen is megjelent, az Invisible Touch című dalra utalva üvegszerűen átlátszó korongon is.

Rögtön keresnénk is valamit, ami villanykapcsolóra emlékeztet, de a borítón lévő hét kocka betűket rejt, nem kapcsolókat, a zenekar hét nagylemezének egy-egy borítórészletét. Egy válogatás olyan, mint a puzzle, vagy kirakod belőle a nagy képet, vagy nem. Ezzel a puzzle-koncepcióval felesel a hét, a zenekar nevének betűit rejtő kocka. 

Játék a betűkkel

A G az 1978-as ...And Then There Were Three... albumról származik, az első E az 1991es We Can't Dance-ről. Az N a Collins utáni egyetlen albumról ismerős, az 1997-es Calling All Stations-ról, míg a második E a The Lamb Lies Down on Broadway-ről. Az első S-t az 1980-as Duke-ról kölcsönözték, az I-t az 1983-as Genesisről, míg a második S-t az egyik legsikeresebb albumukról, az 1986-os Invisible Touchról.

A teremtés hét nap alatt történt, illetve a hetedik nap a pihenésé volt, és nem meglepő módon maga a Genesis szó is hét betűből áll. Ha a hét kockából földre rajzolt iskolát csinálnánk, akkor ezekkel az albumokat jelző kockákkal ki is járhatnánk a Genesis-féle általános iskolát, de csak a hetedik osztályig. A legjobb az lenne, ha a Genesisből úgymond le is érettségiznénk, amihez szükségünk lenne az összes sorlemezre, azaz a Peter Gabriel-féle alaptanulmányokra is.

A teremtés könyvei

Ha diplomázni is szeretnénk a zenekarból, akkor elolvashatjuk hozzá Göbölyös N. László kiváló, 1987-ben publikált könyvét, ami abban az évben jelent meg, amikor a zenekar fellépett a Népstadionban (1987. június 18.). A koncert valahogy nem került emlékezetünk díszhelyére, valószínűleg mindent vitt az egy évvel korábbi Queen-show ugyanitt, és a másik nagy népstadionos koncert már nem szólt akkorát.

Különben is, nálunk a Genesisnek a Múzeum körúti kapualjakban sosem volt akkora keletje, mint mondjuk a Pink Floydnak, pedig a populáris regiszterhez egy idő után közelebb állt Phil Collins zenekara. És ha vizuális foltokról esik szó, érdemes megemlíteni, hogy az albumnak van egy önálló, a The Hits alcímhez rendelt logója is.

Ez az utolsó nagy korszak trojkájának, Banksnek, Rutherfordnak és Collinsnak a sziluettjét mutatja, amely afféle utalás az I Can't Dance című, kilencvenes évek eleji klasszikus klipre. A dal az A oldal utolsó felvétele, és külön aranydiplomát kap a Genesis-iskolában az, aki megmondja, hogy miért pont itt kapott helyet.

Igen, az albummal az a legnagyobb probléma, hogy nem tartja a kronológiát, ami persze bizonyos szempontból értető is. Kislemezekre fókuszáló albumról lévén szó azonnal szembetűnnének a válogatás aránytalanságai, az, hogy a progresszív, Gabriel-féle korszakot úgymond alulreprezentálja. A 18 szám a maga módján mégis kísérletet tesz arra, hogy átfogják a zenekar teljes karrierjét.

Slágermúzeum

A legkorábbi periódusuktól kezdve az olyan számokkal, mint az I Know What I Like (In Your Wardrobe), amely a Genesis első listavezető, részben Beatles-hatásokat mutató kislemeze volt az 1973-as, Selling England by the Pound című albumukról.

És itt az eredetileg 1975-ös keltezésű The Carpet Crawlers 1999-es újabb verziója, ami eredetileg a The Lamb Lies Down on Broadway-en szerepelt. 1999-ben a Genesis Trevor Horn producerrel újból felvette a dalt The Carpet Crawlers 1999 címmel, amelyben Gabriel és Collins megosztva énekelt. Ez volt az utolsó alkalom, hogy mindkét énekes felvételt készített a Genesis-szel.

A slágerek átlátszó érintése

A dalok nagy részét tehát a Genesis Banks-Collins-Rutherford hármas felállása készítette, kivéve az I Know What I Like (In Your Wardrobe) című dalt és a The Carpet Crawlers 1999 című számot, amelyeket a Banks-Collins-Gabriel-Hackett-Rutherford felállás alkotta, illetve ott a Congo, ami a Banks-Rutherford-Wilson hármas munkája.

Az album olyan dalokat sorol, mint az Invisible Touch, a Mama, az Abacab, a No Son of Mine, a Jesus He Knows Me, vagy éppen az I Can't Dance, amelynek a klipjében – miközben Collins a kocsija kulcsát keresi– kiparodizálja Michael Jackson Black or White című klipjét. Lehet, hogy a klipben nincs meg a slusszkulcs, de a siker kulcsa mindig is nála volt.

Genesis: Turn It On Again – The Hits
Warner
18 szám, 79 perc

10/8