Annyira fel vannak töltődve, hogy rakétával a hátukon indulnak harcolni

A koponyába csapódó villám káros az egészségre, ahogy persze a pop-punk is káros lehet, főleg, ha hatvanhoz közelítő srácok művelik. Az Offspring Supercharged című új lemezén egy csontvázat látunk, amint épp megcsapja a villám. Ezt pont olyan humorosnak szánta a kaliforniai Orange Countyból származó zenekar, mint az új, kimondottan thrash metalos logót és a Metallica Ride the Lightingjára hajazó grafikát.

Persze senki ne várja a Come Out and Play és a Self Esteem előadóitól, hogy majd art-rockkal állnak elő, és senki ne várjon újjászületést sem, hiszen a zenekar az 1994-es sikerét követő csend után egyszer már újjászületett. Az 1998-as Americana legalább akkora siker volt, mint a Smash, olyan rádióslágerekkel, mint a Pretty Fly (for a White Guy) vagy a Why Don't You Get a Job.

A nagy kérdés pedig az, hogy a Supercharged albumon találunk-e hasonlóan erős dalokat.

Szupertöltésre állítva

Nos, hasonlókat igen, de olyan erőseket nem. Viszont az mindenképpen jó hír, hogy az új album jobb, mint a hárommal ezelőtt megjelent Let the Bad Times Roll. A Supercharged afféle esszenciális Offspring-lemez tele slágergyanús felvételekkel, csak hát ezek a dalok semmit nem tesznek hozzá a zenekar katalógusához, hiszen aki úgy dönt, hogy felrak tőlük valamit, akkor szinte biztos, hogy a Smasht vagy éppen az Americanát bogarássza át.

Ugyanakkor van olyan jó, hogy felpörgesse a lemezbemutató turné jegyeladásait, és beindítsa a back catalogue értékesítését. Itt jegyezzük meg, hogy egy év múlva, 2025. október 31-én az MVM Dome-ban koncerteznek, addig pedig mindenki eldöntheti, hogy a Supercharged bekerül-e a legjobb öt Offspring-album közé, vagy sem. A mi válaszunk az, hogy igen.

Ismeretlen ismerős

A Make It All Right nemcsak önidézet, de van benne némi Beach Boys is, a You Can't Get There From Here verzéi pedig a korai Pink Floydot idézik, sőt a Come to Brazilban ott a Metallica DNS-e. Van az albumnak némi finom játékossága, behívja a rock and roll néhány nagy motívumát, ugyanakkor az utóbbi dal végén a stadionos olézás inkább kellemetlen.

Az sem vall komoly ihletre, hogy a Come to Brazil azokat a rajongókat idézi, akik folyton azt kérdezik a kommentekben, hogy mikor megy fellépni a zenekar Brazíliába. Az Offspringnek egyébként nem volt különösebb kulturális hatása Magyarországon, nem indult be egy városképileg is értelmezhető új punkhullám, igaz, a kilencvenes években minket hidegen hagyott a brit pop és a grunge is, és főleg a Prodigy- és Scooter-féle technó jellemezte leginkább a korszakot.

Persze mindenki szerette az Offspring slágereit, de úgy tekintettünk rájuk, mint egy-egy trackre a rockdiszkókban, így aztán a Supercharged sem okoz zavart Magyarország fölött a tér-idő szövetében. Mert itthon, ha szóba került a punk, akkor az Exploited, a Dead Kennedy's, a Clash és esetleg a UK Subs körül forgott a társalgás. Aki punkot akart, klasszikusokat hallgatott, és megvette – mondjuk – szuvenír gyanánt a Never Mind the Bollocksot vagy a London Callingot.

Viszont az Offspring új lemeze kimondottan szórakoztató, lármás műsor, ami tudatosan idézi meg az egykori slágereik világát. A The Fall Guy a The Kids Aren't Alright ikerdala, ami inkább az új belépőket szólítja meg. Az albumot nyitó Looking Out For a You're Gonna Go Far Kid újraértelmezése, a Truth in Fiction viszont remekül hozza azt a punk riffet, amit a Tankcsapda is többször variált a korai dalaiban.

Ha kell egy kis energia

Izgalmas, hogy mostanában milyen sok kilencvenes években feltűnt punkbanda állt elő új lemezzel, ott van például a Green Day egészen jól sikerült Saviorsa vagy az egy éve megjelent One More Time a Blink-182-tól. Mindhárom zenekar túl van a fénykorán, de korrekt lemezeket mutattak be. Ha nem vesszük komolyan az Offspringet, akkor azt mondhatjuk, hogy a tizenegyedik stúdióalbumuk kellemes, családbarát punk, ami a bubblegum pop, a klasszikus punk és a Def Leppard horizontján helyezkedik el.

És ne feledjük: sokszor a túlélés is győzelem, és az Offspring még mindig itt van közöttünk, ráadásul Bob Rock producer ezúttal alaposan gatyába rázta a fiúkat. Dexter Holland arról énekel a Light It Upban, hogy van egy rakéta a hátán, fel van töltődve, és készen áll a harcra. Ha a hallgatót is kilövi a Supercharged rakétája, és fel is tölti energiával, akkor egy szavunk sem lehet.

Offspring: Supercharged
Concord Records
32 perc, 10 szám

6/10