Bűnös orgia, extázissal, önkorbácsolással és űrutazással

Ki ne szeretne csillagközi szörfözést vagy akár asztrálutazást egy féreglyukon át? Ki ne szeretne találkozni Raszputyinnal, és ki ne szeretné, hogy a látnok megmeneküljön? Nos, azok bizonyára, akik szeretik a Mastodon Crack the Skye című, először 2009-ben megjelent albumát.

Akik pedig egyenesen rajonganak az albumért, azok most annak örülhetnek, hogy a napokban dupla, sky blue színű kiadásban is megjelent, második lemeze pedig az anyag instrumentális változatát, ún. score-ját tartalmazza. Crack the Skye a Mastodon ún. éter lemeze, az első három album (Remission, Leviathan, Blood Mountain) tűz-víz-föld sorrendjét követi. Leginkább annak ajánljuk az instrumentális változatot, akinek sok a hókuszpókusz, viszont szereti a súlyos déli sludge metal riffeket, és a doomos Black Sabbathet idéző zord harmóniákat.

Égben lebegők csarnoka

Koncepció ide vagy oda, a Crack the Skye melodramatikus metálja részleteiben is rengeteg élvezetes motívumot kínál. Például a misztikus cári Oroszország világában kalandozó The Czar négy fejezetét (Usurper / Escape / Martyr / Spiral) felfoghatjuk négy önálló dalnak is, szóval, nem kell megijedni a hosszabb, tíz perc fölötti tételektől sem. A The Czar Raszputyin meggyilkolását meséli el, középpontba helyezve azt, amikor a látnok lelke spirálisan fölszállt az ég repedésén keresztül, maga mögött hagyva az anyagi világot. A prog-rock eposz komponálása előtt a zenekar saját bevallása szerint leginkább a King Crimson In the Court of the Crimson King című albumát és a Pink Floyd Animalsét hallgatta, de azért a Black Sabbath első négy albumának hatása legalább ilyen erőteljes.

Arany köldökzsinór

A Mastodon nem furakodott az epikus és koncepciózus albumokkal, az áttörést jelentő Leviathan Herman Melville Moby Dickjének volt egyfajta jelenetezése, a 2006-os Blood Mountain hegyoldala pedig mitológiai lények élőhelye volt, így aztán a rajongók nem lepődtek meg különösebben az új album zenekari magyarázatain, melyek szerint egy asztrálutazó túl közel megy a Naphoz, ez elégeti az arany köldökzsinórt, ami összeköti a lelkét a testével, és beszippantja egy féreglyuk. És még mindig alig mondtunk valamit a zenéről, pedig azt is meg kell említenünk, hogy az albumot elsősorban a dobos, Brann Dailor tizennégy éves húgának, Skye Dailornak az öngyilkossága inspirálta. Valójában e feldolgozhatatlan témához keresett a zenekar egy afféle alternatív univerzumot.

Azt a pillanatot akarták megjeleníteni, amikor Dailor megtudta, hogy elveszítette a testvérét, azaz, amikor megrepedt az ég. Az album a prog- és a sludge metal jellegzetességeire épít, a hipnotikus hangulatra, az absztrakt zenei témák groove-szerű mantrájára, az ambient-féle lebegésre, amelyek afféle transzállapot felé terelik a hallgatót. És ha egy spirituális birodalomban szeretnénk kikapcsolódni, feltöltődni, akkor a Mastodon zenés ajánlatánál nincsen jobb. Az idegenvezetőnk a metafizikai Odüsszeia során leereszkedik a túlvilág dimenzióiba, és beleköltözik a cári család szellemi tanácsadójának, Raszputyinnak a testébe. Ez meglehetősen zavarosnak hat, de mindegy, már úgyis elfogadtuk a zenekar meghívását. Vannak privát halálok, amelyek egy egész birodalom halálát is elhozzák, és vannak olyan privát halálok, öngyilkosságok, amelyek családokat tesznek tönkre.

Transzbalansz

A Brendan O'Brien producerrel (Bruce Springsteen, Pearl Jam) rögzített anyag ötvenperces, és hiába vannak rajta tíz percnél hosszabb tételek, mégsem lesznek unalmasak. A témák organikusan folynak egymásba, de felismerhetőek a szakaszhatárok is, idővel már könnyen kiismerhetjük magunkat ebben a világban. 
A Crack The Skye megidézi a khlisztek, az orosz ún. szellemi keresztények titkos irányzatát, amely az orosz ortodox egyházból vált ki, hívei addig táncoltak és énekeltek, amíg transzállapotba nem kerültek. Szertarásaik sokszor orgiákká fajultak, amelyek után a bűnbánat jeleként megkorbácsolták magukat. És hogy mindezt a Mastodon egy asztrális utazás során tudta összehozni Stephen Hawking féreglyukelméletével? Nos, többek között erre is jó a metál miszticizmusa, és maga a Crack The Skye.

Mastodon: Crack The Skye
Warner
50 perc 7 szám

10/8