Nem Juci, de akkor mi?

A zuhogó esőben márkázott esőkabátok téblábolnak az MR2 színpad előtt, az első sorban sáros rajongók üvöltenek magasba emelt kézzel, kicsit hátrébb pedig négy lány éppen iszapbirkózás gálát rendez mindenki legnagyobb örömére. Odafent a gitáros jól begyakorolt gesztusokkal, flegmán félrenéz, miközben az énekesnő nagyot kiált: fej az ég felé, mell finomam kidülleszt.

Tökéletes beállítás, fesztiválképeslap, Üdvözlet a Voltról, de aztán a valóság továbblendül, és a Nemjuci pörög egyre nagyobb lendülettel. Nem, ez már nem Juci, aki az Anima Sound Systemben búgta, hogy Csinálj sok-sok gyermeket. Csak hát nem lehet tudni, hogy akkor mégis ki.

Merthogy hiába a sok dögös rockandroll klisé, hiába sikolt, hiába veri a seggén a csörgődobot, hogy az első sor extázisban tomboljon, azért a színpadtól négy-öt méterről nézve ő már csak Juci, aki most nagyon, de nagyon igyekszik. A fiúk a gitárral meg kedvesen segítenek neki, néha mintha aggódnának is, hogy jaj, Juci, baj lesz abból, ha ennyit ugrálsz. Kimelegedsz, aztán még jól megfázol a végén.

Az Anima után négy évig színházasat, meg kulturális tévéműsorosat játszott, ült a lilán tekergő cigarettafüstben, de tavaly visszatért a zenéhez, hogy megmutassa, hogy a samplerek előtt is volt zene. Valószínűleg azt találta ki, hogy ő lesz a magyar Juliette Lewis, de egyelőre csak Juliska Lewis lett. Majdnem, de azért mégsem. Mintha Eszenyi Enikővel forgatnák újból a Született gyilkosokat.

A számok nagyon rockandroll, meg persze egy kicsit indie és britpop, csak hogy mégse legyen az egésznek olyan állott szaga, mint a second-handben vásárolt koptatott farmernak. Így élőben, a hangfalakkal szemben állva nem is nagyon jut eszembe semmi, amibe beleköthetnek, csak az a baj, hogy van időm azon gondolkodni, hogy vajon eszembe jut-e valami, amibe beleköthetnek. Ahelyett hogy azt üvölteném becsukott szemmel, hogy jejeje.

Lehet, hogy Németh Juci egyszer majd tényleg rockandroll díva lesz, de egyelőre ez nem rock and roll, ugyan megtévesztően sok benne a gitár és a dob, mégis kevés benne az élet, és Juci sem díva, inkább csak azt játssza. Nem azt mondom, hogy nagy az a magassarkú, és vastagon kented ki a szád, kislányom, de azért kéne még öt-tíz év. Vagy legalább egy drogtúladagolás és egy elvonó.

Ettől még persze a Nem egy elég jó szám.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!