Jól szervezett hakni – elektro a Volton

2010.06.29. 10:14
Az Index fesztiválblogja

Ha a tradicionálisabb popzenével nem is, elektronikával azért elég jól ellátták a 2010-es Voltot. Ezen belül nagyrészt a villamoszene csúcsévtizedét, a 90-es éveket idézhetjük meg Sopronban, előkerülhetnek a világítós neonok, narancssárga raver napszemüvegek, pasztellhajak és egyéb idétlen kellékek.

Air
Air

30-án ott figyel az első lehetőség a drum&bass istenség Ed Rush személyében, egyenesen Londonból. Hangos, széttorzított basszusmenetekkel terhelt tördelése nagy valószínűséggel sok légboxoló tinit csalogat oda az MR2-Mol színpadhoz, az meg már nem meglepetés, hogy ugyanitt Fine Cut Bodies a legjobb opció egy kis hajnalig tartó ikszelésre (gyk.: elmagyarázhatatlan táncmozdulat, ami leginkább a dramenbézrajongó fiatalság körében terjedt el).

Másnap este kilenc körül érdemes letáborozni az OTP Junior színpadnál, mivel itt kezd a ki tudja hanyadszorra idelátogató Parov Stelar & Band, ami minden kultúrsznobériát félretéve nagyon jó mulatságot ígér, a dzsesszt  keverve tulajdonképpen minden ütemmel. Utána a Zagar mutatja be, mennyivel is jobb élőben, mint lemezen (elárulom, hogy sokkal). Zságer Balázs és zenekara már jó ideje a Cannot Walk Fly Instead lemezüket turnéztatják, bejárva vele a külföldöt is. Ennek természetesen az az eredménye, hogy a nevük egyre jobban cseng, az pedig bármilyen körülmények közt büszkeség, ha az emberfia nem mást vezethet fel, mint a francia Airt. A duó még tavaly decemberben vitte űrutazásra a Petőfi Csarnok közönségét, idén már jóval nehezebb feladat lesz ugyanez Sopronban, ugyanis a részeg fesztiválozók miatt közel sem biztos, hogy hatásos az a fajta intimitás, amit képviselnek. Ennek ellenére természetesen kötelező, hiszen a Moon Safari – Talkie Walkie kombóról bármelyik dalt bármikor jó hallani, és ki tudja, talán a két gyengébben sikerült legutóbbi anyag is összeáll itt. Bármennyire vonzó, az erotikával átitatott koncert után semmiképp se menjünk vissza dugni a sátrunkba, mert lesz itt még egy Tiga, aki épp oly jó electroclash bulit hozhat össze, mint amilyenre a lemezei alapján számíthatunk. Itt tényleg értelmet nyerhetnek a Sunglasses at Night sorai, csak nézzük meg a közönséget! Ha ez nem olyan vonzó, és esetleg ismét dobmegbasszusra vágyunk, akkor b-tervként Tigával egy időben kezd az MR2-Molon Andy C, kiegészülve MC GQ-val.

Pénteken Magyarország népzenekara, a Prodigy darálja be a Nagyszínpad előtti teret. Igen, tényleg sokszor voltak itt mostanában, és igen, tényleg csak egy jól megszervezett hakni az egész, de ezeket az ellenérzéseket garantáltan elfelejtjük a Smack My Bitch Up első taktusaira, és onnantól fogva csak Keith Flint és Maxim eszetlen rohangálása fog minket lekötni, meg hogy a gyomorfacsaró basszusok miatt ne jöjjön vissza a napközben elfogyasztott sörmennyiség. Ezután ismét két irányba haladhatunk: bólogathatunk Kruder & Dorfmeisterre, vagy bólogathatunk DJ Yodára. Vad izgalmakat egyik sem ígér, talán a hiphop felől érkező Yoda valamivel többet.

Van még persze egy szombati napunk is, itt nyilván a Massive Attack a legérdekfeszítőbb. Az idén új lemezüket bemutató bristoliakról már tudjuk, hogy fesztiválon is meg tudják teremteni a zenéjükhöz szükséges atmoszférát, ezért napokon belül a Sopronba látogatóknak is lesz egy érzelmekkel átitatott sztorijuk a Teardrop élőben történő prezentálásáról. A Massive Attack mellett sok babér nem terem, bár látom értelmét meglesni a Rewindot, szokás szerint Palotaival, Cadikkal és Zeekkel. Budapesten járva minden héten láthatjuk, de talán pont a megszokott színvonal miatt lehet jó zárása a 2010-es Voltnak.