Fűre sör, meggyötör

2014.08.11. 16:22
Az Index fesztiválblogja

Az Indexben szép hagyománya van annak, hogy a Sziget-melléklet részeként tudományos témákat dolgozunk fel. Írtunk már többször a szigetes tömegről, a hangos zene káros hatásairól, teszteltük a Sziget-sör alkoholtartalmát, a többi alkohollegendának egy egész sorozatban jártunk utána, tavaly pedig a dallamtapadást veséztük ki. És még mindig maradtak témák batikolt mintás tarsolyunkban, akár egy újabb cikksorozatra való. Indul az Agyszínpad, amiben minden nap olyan kutatásokat mutatunk be, amik fesztiválokhoz, így a Szigethez kapcsolódnak valamilyen módon.

Kezdjük egy olyan kérdéssel, amit valószínűleg sokan feltettek már a Sziget elmúlt 22 évében, annak ellenére, hogy a fesztiválon nem lehet kapni drogot: mi lesz, ha fűre iszok? Bár a fű és az alkohol hatásainak külön-külön kiterjedt szakirodalma van, a kettőt együtt kevesen kutatták eddig. Éppen ezért az eddigi eredmények is megerősítésre szorulnak, de az máris körvonalazódni látszik, hogy érdemes óvatosan bánni a fű-pia-kombóval.

A marihuána hatóanyaga a THC, ami az agy kannabinoidreceptoraira hat, az alkohol ezzel szemben a központi idegrendszert (és persze az anyagcserét) bolygatja meg. A két tudatmódosító szer hatásmechanizmusa annyira különböző, hogy nehéz összehasonlítani őket, de nagy általánosságban és pongyolán fogalmazva annyit lehet mondani, hogy míg a THC erősebben befolyásolja a kognitív funkciókat (pl. az időérzékelést), addig az alkohol főként a motoros képességeket aknázza körbe (pl. dülöngélés, kásás beszéd).

Ebből következhetne, hogy a kétféle tünet csak együtt jelentkezik különösebb kereszthatás nélkül, de ez nem így van. Legalábbis ez a tanulsága annak a kutatásnak, amit Scott Lukas és kollégái végeztek 2001-ben a Harvard Medical Schoolon önkéntes emberekkel. A kísérlet résztvevői azonos mennyiségű füvet szívtak, majd az egyik csoport néhány felest, a másik pedig placebót ivott. Lukasék azt figyelték meg, hogy az ittas csoport résztvevőinek vérében a THC-szint majdnem duplára nőtt a kontrollcsoportéhoz képest, és a fű hatásai is korábban jelentkeztek náluk. Magyarázat lehet erre az alkohol vérerekre gyakorolt hatása, de ennek igazolása még további kutatásokat igényel.

Lukas szerint óvatosnak kell lenni a fűre ivással, mert az erősebb THC-hatás az alkohollal együtt könnyebben eredményezhet baleseteket – ezért semmiképpen nem szabad ilyen állapotban például autót vezetni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a kísérlet résztvevői csak kis adag füvet fogyasztottak, jóval kevesebbet, mint amennyit egy átlagos fesztiválnapon egy gyakorlott füves elfüstölhet.

A Duke University kutatói nem embereken, hanem felnőtt és serdülő patkányokon kísérleteztek, és tavaly publikálták eredményeiket. Az állatok THC-etanol-koktélt kaptak, majd a tudósok árgus szemei előtt elkezdtek máshogy viselkedni, mint a csak fűvel vagy csak alkohollal kezelt kontrollcsoportok. A serdülő patkányok felfedezési kedve jelentősen csökkent, a felnőtt állatok pedig nehezebben emlékeztek új tárgyakra. Ennek pontos magyarázata még hátravan, de abban megegyezhetünk, hogy egy fesztiválon nem jó sem túl passzívnak sem túl feledékenynek lenni.

A neten található fogyasztói beszámolókat olvasva egyébként az tűnhet fel, hogy sokan panaszkodnak hányásra, hányingerre a fű-pia-koktéltól, de ennek tudományos felmérése még biztosan jó ideig várat magára.