Zsuzsanna
-2 °C
13 °C
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • labda.gif

    A lengyel U11-es futsalbajnokság jeleneteit nem veszik figyelembe a FIFA által az adott év legszebb góljának talált Puskás-díj jelöltjeinek összeállításakor, pedig Bartosz Kuśmierczyk gólja mindenképpen beférne közéjük.

    A fiatal lengyel játékos a kapunak háttal, fordulásból, sarokkal emelt hihetetlen gólt, amit nem lehet elégszer nézni.

  • A kb. 130 ezer lakosú Inazawában rendezik meg minden év elején a Naoi-shinji nevű eseményt Japánban, más néven a pucérfesztivált. Ennek az a lényege, hogy véletlenszerűen kiválasztanak egy férfit (egészen pontosan a Konomija szentély), aki a shin otoko (isten embere) lesz az esemény napjára.

    A shin otoko feladata, hogy magába szívjon minden rosszat és balszerencsét. Ha valaki hozzáér, akkor minden negatív dolog az életéből átkerül a shin otokóra. Ezért történik az, hogy a népszokás résztvevői valósággal megrohamozzák a shin otokót, hogy hozzá tudjanak érni.

    A szerencsehozó, vagy szerencsétlenség-eltávolító férfi a városból a szentélyhez megy, hogy ott megszabaduljon a sok rárakott szerencsétlenségtől, és aki út közben hozzáér, az máris szerencsés lesz, legalábbis megszabadul a saját nyomorától.

    Az idei shin otoko nagyjából egy óra alatt tette meg az utat, a végén egy zsinóron húzták az összegyűlt tömeg fején keresztül, egyfajta furcsa, szakrális body surföt bemutatva, miközben a megtisztulás jegyében vízzel locsolták.

    További képek és információk korábbi Naoi-shinjiről ezen a linken érhetőek el.

    (Asahi)

  • Az adatvizualizációval foglalkozó ATLO elkészítette, hogy milyen lenne Európa domborzata, ha

    a gdp alapján alakulna az országok tengerszint feletti magassága.

    Németország tömbként magaslik középen, Luxemburgból egy torony lett, Ukrajnát meg éppen csak sejteni.

  • snapshot

    A nagyjából hetvenezer lakosú olasz város, Cremona arról híres, hogy itt élt és alkotott a világ talán leghíresebb hegedűkészítője, Antonio Stradivari a XVII. században.

    Van is a városban egy Stradivari-múzeum, ahol a világ leghíresebb hegedűi vannak kiállítva. A hangszerereket a mai napig használják szerte a világban, de a múzeum kurátoraiban felmerült, hogy meg kellene menteni a hangjukat digitális formában az utókor számára, mert ki tudja, meddig lesznek még működőképesek a többszáz éves eszközök.

    „Hogy fognak szólni 200 év múlva ezek a hangszerek? Remélem, lehet majd játszani rajtuk. De sosem lehet tudni. Elég csak egy szerencsétlen esemény. Mondjuk egy földrengés. Vagy gondolj arra, mi történt rengeteg műkinccsel a második világháborúban" - mondta Fausto Cacciatori a múzeum egyik főmunkatársa.

    Ezért döntöttek úgy már 2014-ben, hogy egy észak-olasz hangmérnöki céggel közösen megpróbálják a lehető legjobb minőségben rögzíteni a múzeumban található Stradivariusok hangját. A terv az volt, hogy ne csak azt vegyék fel, ahogy a hangszerek szólnak, vagyis ne csak eljátsszanak rajtuk egy-egy híres művet, hanem hogy olyan hangadatbázist hozzanak létre, amit a későbbiekben használhatnak a zenészek.

    Ez viszont óriási munka, ugyanis profi körülmények között kellett felvenni külön-külön minden egyes hangot, amit ki lehet adni ezekkel a hegedűkkel, de nemcsak az egész hangokat, a hangátmeneteket is.

    A hangokat összesen 32 hiperérzékeny mikrofonnal rögztítették végül idén év elején, ami azt jelenti, hogy a felvételek idején gyakorlatilag leáll az élet a városban, de legalábbis a múzeum környékén teljesen. A mikrofonok ugyanis annyira érzékenyek, hogy azt is rögzítik, ha valaki a múzeum előtti macskakövön végighúzza a bőröndjét, vagy ha elmegy egy kukásautó.

    Ezért a város polgármestere elrendelte, hogy január 7. és február 9. között a múzeum környékén teljesen leálljon az élet, lezárták az utcákat, csak néma csendben lehetett közlekedeni. Végül öt héten keresztül, a hét hat napján, napi nyolc órában rögzítve, de sikerült felvenni az összes hangot, így hamarosan elkészül a nagy Stradivarius-adatbázis.

    (NPR)