Száz éve lett szlovák Kassa, erős magyar közreműködéssel
Téli reggeleken nincs is jobb, mint fellapozni az újságokat, és mivel mára Magyarországon már alig maradt fellapoznivaló, hát megnéztem, mik voltak a hírek száz évvel ezelőtt. Méghozzá a magyar sajtótörténet egyik legjobb lapjában, Az Estben.
A címlapsztori a béketárgyalásokról szól, és arról, hogy Magyarországot az egyeztetések utolsó körére hívják csak meg – ez mondjuk már előrevetítette, hogy mennyire lesznek komoly érdekérvényesítési képességeink. A címlapról kiderül az is, hogy általános sztrájk kezdődött Berlinben, ahol a rendőrök is a tüntetők oldalára álltak, a lapban szó van arról, hogy „Amerika egyelőre csak a felszabadított területeknek ad élelmet”. Az egyik legérdekesebb hír viszont szerintem az volt, ami Kassa szlovákosításáról, az újonnan alakult-alakuló csehszlovák, sőt, akkori írásmód szerint cseh-szlovák államba tagozódásáról szól.
A cikkből tökéletesen kiderül, hogy a szlovákok mennyire nem voltak felkészülve humánerőforrásban arra, hogy egy ekkora várost átvegyenek. Ha nem akarná végigolvasni, csak néhány példát kiragadok:
- A szlovák nemzeti tanács alelnöke Székács János, főtitkára Demeter István lett.
- A kassai megszálló csapatok (tehát a csehszlovák államot képviselő seregek) sorában „nem ritkán akadnak... színmagyar fiuk is”
- A közigazgatás nyelve a magyar maradt.
Szóval jó tanács a múltból: ha bármikor bármit annektálni akarunk, legyünk sokkal felkészültebbek, mint az 1919 januárjában Kassán „szervezkedő gyűlést tartó tótok”.