Egyre bizonyosabb, hogy a londoni Nemzeti Galéria festménye, Rubens Sámson és Delila című alkotása nem a flamand festő műve, hanem csak egy másolata az eredetinek. Ezt most számítógép segítségével vizsgálták meg.

Több alkalommal is megismételtük a vizsgálatot, hogy biztosak legyünk a dologban és az eredmény mindig ugyanaz volt. Minden folt, minden részlet 90 százaléknál is biztosabban hamisnak bizonyult

– nyilatkozta a Guardiannek Carina Popovici kutató.

A Sámson és Delila című festmény

Fotó: Wikipédia

A festmény hitelességét már korábban is többen vitatták, mióta 1980-ban eszeveszett összegért, 2,5 millió fontért megvásárolta a múzeum. Akkoriban ez volt a harmadik legmagasabb áron elkelt festmény a New York Times szerint. A képről azonban lelógtak Sámson lábujjai, amelyek a 17. századi másolatokon még látszottak, emiatt többen gyanút fogtak, hogy a londoni Nemzeti Galériában látható kép csupán az elveszett eredeti egyik másolata. A kétkedő hangok felerősödtek 2005-ben a múzeum Rubens-kiállítása kapcsán, melyen eredeti művek és másolatok is helyet kaptak.

Amikor 1987-ben először láttam a Nemzeti Galériában a Sámson és Delilát, rögtön úgy véltem, ez nem lehet Rubens munkája. Arra tippeltem, hogy egy másolat, méghozzá egy 20. századi másolat lehet.

– árulta el Euphrosyne Doxiadis művész és kutató a Spiegel Internationalnak a kiállítás idején.

A Sámson és Delila-szkeptikusok a festmény minősége mellett a stílusát és a színskálát is kifogásolták. Utóbbi kapcsán a múzeum illetékesei azt állítják, a kép Rubens egy kísérletező időszakából származik, viszont ennek a periódusnak a legismertebb festménye, A kereszt felállítása (1609) hasonló stílusjegyeket hordoz.

Rubens 1609-ben festette az eredetit egy antwerpeni tisztviselő, Nicolaas Rockox megbízásából, miután visszatért Olaszországból. A kép Rockox 1640-ben bekövetkezett halála után eltűnt.

A festményhez kapcsolódó kétségek ellenére a londoni Nemzeti Galéria továbbra is gyűjteményének harminc legkiemelkedőbb darabja között tartja számon a képet.