Gálvölgyi János nem teljesítette rajongója kérését, ezért az üvöltözni kezdett vele: „Zengett az utca, hogy te rohadt, büdös, nagyképű”
A színművész képtelen volt megtenni, amit a rajongója kért tőle.
Kevesen tudják, de Gálvölgyi János nem szeret nagy társaságban lenni, és a viccmesélésért sincs oda, jóllehet akkor, amikor még vidám műsorokban szerepelt a televízióban, ennek az ellenkezője jött le róla. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki elmondása szerint szorong az olyan helyzetektől, ahol négynél többen vannak, úgy véli, az életben mindenki szerepet játszik, ahogy ő maga is, de állandóan nem tudja alakítani a 'Gálvölgyi-figurát'.
„Na, itt van az, amikor az emberben csalódnak. Amikor azt várják, hogy bemész valahova, hogy te vagy a... Mit látnak a tévében? Hogy ez a pali olyan jó – pláne régebben, amikor még szerepeltem a televízióban, vidám műsorokban –, ömlik belőle a vicc. Erre bemész, épp a depi van rajtad, vagy nem tudom én, hogy mi” – fogalmazott Kadarkai Endrének a Szavakon túl című műsorban a színművész, aki elmesélt egy ezzel kapcsolatos incidenst is, amikor egy férfi fényes nappal üvöltözött vele az utcán, amiért nem állt meg vele beszélgetni.
A Lukács utcában jártam – szeretnék még oda járni egy darabig –, jöttem ki egyszer, és egy pali ült a padon, egy ilyen kedves, jól öltözött ember. Azt mondja nekem, 'Drága művész úr, maga nekem az isten, magát várom reggel óta! Művész úr, elmondanék egy viccet magának' – és közben mentünk. Mondom, nagyon szépen kérem, ne mondjon nekem viccet, mert nem szeretem. Erre ő, hogy 'művész úr, ezt hallgassa végig...' Mondom, nagyon szépen kérem, hagyjon, nem szeretem a vicceket, nem tudok reagálni a viccekre, meg ismerem. Folytatta, ‘Gálvölgyi úr, édes művész úr, művész úr, majd Gálvölgyi úr'. Mire kiértünk a Frankel Leó útra, zengett az utca, hogy 'te rohadt, büdös, nagyképű' – amit akarsz, minden. És mindez abból adódott, hogy ő azt várta, megállok és eldumcsizunk, meg én is mondok egy viccet. Erre én képtelen vagyok. Ilyen értelemben nem vagyok jó partner ezekre a dolgokra
– idézte Gálvölgyi szavait a Story.