Elrobognak a jövő elől az amerikai fiatalok

A volt BMX-es Mike Brodie eredetileg nem is akart fotós lenni, aztán szénporos csavargókról készített fotókkal került be egy befolyásos New York-i galériába, a Yossi Milóba. Most vasúti szerelőként javít üzemanyag-befecskendezőket Oaklandben, és amikor a kikötőhöz közeli utcákon nincs forgalom, illegális motorversenyeket néz, amíg meg nem jelennek a rendőrök. Pár kollégájával szobát bérel, vagyis kb. megállapodott. Pedig Brodie tíz éve, 18 évesen, miután egy kínai étteremben felszolgáló punk lánnyal randizva meglátott néhány csóró fiatalt, elhatározta, hogy felkapaszkodik egy vonatra, és a hagyományos amerikai értékeket a punkrock idealizmusával szembeállítva egy Polaroiddal fényképeket fog csinálni a reménytelen helyzetű, lecsúszott családokból jövő, koszos fiatalokról. Elnevezte magát Polaroid Kiddnek, és igyekezett szinte giccsesen őszinte érzelmeket bemutatni a szomorú arcú mezítlábas utazókat fotózva. 10 millió lépés az igazi Amerikában: több mint 50 ezer mérföldet vonatozott, közben meg volt, hogy underground rockbandával élt Philadelphiában, és volt, hogy vegákkal lakott Portlandben. A szegénylegényből lett sztár azóta már nem Polaroiddal fotózik, és a képei most több ezer dollárba kerülhetnek. Mike Brodie első könyve, A Period of Juvenily Prosperity a Nagyképen.