Közmunka helyett uborka

Kántorjánosi az ország keleti részében, Nyíregyházától néhány kilométerre fekszik. Több környékbeli falura jellemző, hogy alig van helyben munka (a munkanélküliségi ráta közel 40 százalék), és rendkívül nagy a szegények, azon belül is a nyomorban élők aránya. A település az egy főre jutó befizetett szja tekintetében az 5 százaléknyi legszegényebb település között volt 2009-ben. A romák az alig 2000 feletti lélekszámnak több mint harmadát adják. Közelről is, távolról is egyértelműnek látszik: az itt lakókon csak a csoda, de még inkább a csodák sorozata segíthet. A Kántorjánosihoz hasonló települések azok, amelyek miatt a hosszú távú munkanélküliségre megoldásnak látszó közfoglalkoztatást sokan pártolják, még ha az munkaként gyakran csak szemétszedést tud is ajánlani. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

Persze a közmunkások csinálnak mást is, például káposztát termesztenek az önkormányzat földjén. A közmunkában való részvételre azonban szűkös a lehetőség, egy résztvevőre átlagosan háromhavi munkalehetőség jut, az is nyáron, amikor ez – a szezonális munkák elérhetősége miatt – inkább büntetésként fogható fel. Ráadásul a közmunka a résztvevőket határozottan a helyi tisztviselők alá rendeli, és nem erősíti meg kapcsolatukat a piaci munkával, azaz nem növeli a tényleges munkába állás esélyét. Az csak hab a tortán, hogy a központi finanszírozású közfoglalkoztatás a piaci viszonyokat is jócskán felborította, mélyen leszorítva az árakat. Ebbe a környezetbe érkezett a Kiútprogram három évvel ezelőtt. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

A Kiútprogramban két-három falu résztvevőit egy terepmunkás segíti, akiket pedig a program szakmai vezetője támogat. Kántorjánosiban Marcsi a terepmunkás, és ez évtől nem egyedül dolgozik: a leszedett uborka átvevőjeként férje, Sanyi segíti. Ő korábban az építőiparban dolgozott, ott tanult meg emberekkel bánni. Barátságos és határozott személyisége sokat segít a munkában, de mindennap jól jön fizikai ereje és munkabírása is – fekvenyomásban korcsoportos országos bajnok volt. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

A kertben éppen a vállalkozáshoz kulcsfontosságú eszközöket, a karókat rakodják szekérre. Hodászra viszik a program új ügyfeleinek, kínosan ügyelve rá, hogy a banális fuvarról is legyen papír. Ennek az évnek fontos tapasztalata, hogy segíti a program működését, ha a terepmunkás és a vegyszereket is kezelő átvevőhely egy helyen van, mert így a technológiai támogatás összekapcsolható az anyagok átadásával. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

Egy huszonéves fiatalember és barátai az első lépéseket teszik meg az őstermelővé válás felé: az előkészített földbe állítják a karókat. Nagyon fontos, hogy az öntözéshez szükséges víz időben és bőven álljon rendelkezésre. A Kiútprogram a karók mellett egy másik jelentős, nem elkerülhető beruházás, a kútfúrás meghitelezésében és (az árat erősen leszorító) megszervezésében is segítséget nyújtott. A friss belépők következő feladata az öntözőrendszer kiépítése: a kút kifúratása után a hozzá kapcsolódó víztartály és az öntözőcsövek telepítése. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

A karókat Marcsiék nagy mennyiségben szerzik be, így rajtuk keresztül nagy kedvezménnyel lehet vásárolni. A programba lépéskor ez az egyik nagy kötelező beruházás, a beszerzésről azonban mindenki maga dönt: akinek a masszív karó kedvezménnyel is drága, vagy más beszerzési forrása van, használhatja azt is. Megesik, hogy a masszív karók helyett nem gazdasági megfontolásból telepítenek gyengébbet – volt, aki az első év tőkéjét tűzifaként kényszerült felélni a tél folyamán, „12 órázással” pótolva azt később, de még az uborkázás kezdete előtt. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

A már szárba szökött palántákat folyamatosan gondozni kell: „kocsolni”, a vezérágat pedig „szövögetni”. Fontosak a technológiai lépések, ahogy a telepítésnél és öntözésnél is. Mivel az uborka a „macerásabb” termények közé tartozik, a jó uborkás nem csak pontos, de igen szorgalmas is. „Mindennap benne kell lenni”, mondják – több, egyébként motivált ember is ezért habozik, hogy belefogjon a vállalkozásba. A program logikája azonban éppen ez: a munkaigényes termékek lehetnek azok, amelyek egy alapvetően tőkeszegény környezetben kiutat jelenthetnek. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

A permetezés olyan teendő, amit a legtöbben saját döntésük nyomán gépesítenek. Bár a gép drága – kb. 25 ezer forintos ára a hitel 120 ezer forintos összegéhez képest elég magas –, a beszerzés segít elkerülni azokat a vitákat, amik a kölcsönadás során keletkezett hibákból nőhetnek ki. A gép beszerzése persze műszakilag indokolt is: nemcsak kényelmesebb, de előnye az is, hogy fajlagosan kevesebb permetezőszert kell így felhasználni, mint kézi permetezésnél. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

Nem csak a növények gondozása, a megérett uborkák folyamatos szedése is szüntelen figyelmet igényel. A kisebb ültetvényeken az a leggyakoribb, hogy a család szedi le a termés egészét. Nagyobb ültetvényeken – és ha valamiért hajrázni kell – az is előfordul, hogy akár maguk a szegény vállalkozók is napszámosokat fogadnak. Az uborkaültetvényen órabérük az átlagosnak számító 400 forint lehet. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

A program eredeti formájában a résztvevők tetszőleges, a hitelbírálatot kiálló célra kaptak hitelt. Az új, „uborkás” program egyik fontos újítása az, hogy a résztvevők a mikrohitel mellett az üzleti modellt és az értékesítési lehetőséget is készen kapják, a terepmunkások pedig folyamatosan konzultálnak velük. Ugyanakkor csak egy, jól bejáratott termékre koncentrál: a savanyúság céljára használható apró uborkára. Ennek pedig Európában lényegében korlátlan felvevőpiaca van, ami stabil üzleti alapot ad a kezdeményezésnek. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

A szedés idejének megválasztása is komoly megfontolást igényel, mert az eltérő méretű uborkának igencsak eltérő ára van. A gép 2-5, 3-7, 6-8, stb. cm hosszú uborkákat különböztet meg, a legvégén van 10 forintért a salátának való uborka – ezt a legtöbben inkább hazaviszik. Míg a legkisebbnek 210 Ft volt az ára kilónként, a második legkisebbnek csak 170. Izgalmas és kicsit misztikus a válogatás, mert a gép az uborka szélessége alapján következtet a hosszúságára. Vannak olyan felvásárlók, akik visszaélnek a termelők kiszolgáltatott helyzetével, pl. a legkisebb méretet is nagyobbként veszik át, majd maguk szétválogatják az uborkát, hogy a kisebbeket emelt áron adhassák tovább. Ilyen felvásárlókkal a Kiútprogram igyekszik nem szerződni, ezzel is biztonságot adva a termelőknek. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

Mérés után a fizetés azonnali is lehet, de függ a fennálló hiteltől is. A terepmunkás és az ügyfél megállapodhat úgy, hogy a törlesztőrészletet vagy egy részét a kifizetéskor azonnal levonják, így segítve a folyamatos törlesztés és a mindennapi létfenntartás kiadásai közötti egyensúlyozást. A terményeket rendszeresen érkező hűtőkocsi viszi el az átvevőtől, amit a termelés műszaki hátterét biztosító integrátor küldi, aki minden műszaki és technológiai lépésnél jelen van, támogat és szervez. Az ügyfelek a terepmunkásokat szeretik, az integrátorral a kapcsolat távolibb: őt inkább tisztelhetik. Ha jól végzi a dolgát, mindenki érzékeli, hogy az ő pozitív hozzáállása a siker kulcstényezője. Bár az integrátor eleve pozitívan állt a sokak számára kockázatosnak tűnő, jelentős részben roma ügyfélhez, a kedvező tapasztalatok meg is erősítették ebben. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)

Szatmárcsekén a romák házai jórészt rettentően gyenge műszaki állapotban vannak, szigetelésük nincs, vakolásuk sokszor részleges, az eresz pedig szemmel láthatólag luxuscikk. A környezet ugyanakkor karbantartott, szemétnek, gaznak az utcán nyoma sincs. Az utca feltűnően nyugodt, a végén a kertnek kerítése sincs. Ha megkérdezzük, hogy lehet ez, magabiztos választ kapunk: még soha senki nem lopott el semmit – miért kellene akkor kerítés? Így könnyebben jönnek látogatni a barátok is a szomszéd utcából, akik amúgy „magyarok”. Itt Roland a terepmunkás, és talán mert férfi, az ügyfelek közül is főleg a férfiakkal van közvetlen kapcsolatban. Ha a program a sikeres üzleti modell kialakítása után képes elmélyülni, a résztvevőket önállóságra vezető második fázist beindítani, ő jövőre is a terepen lesz. (Fotó: Cseres-Gergely Zsombor)