Ez a Deák Ferenc sosem kerülne a húszezresre

Urbán Tamás a szocializmus végén rengeteg időt töltött börtönben, de nem mint elítélt, hanem mint anyagot gyűjtő fotós. A szegedi Csillagban látta meg először Deák Ferencet. Az 1950. január 1-jén született férfit tetőtől talpig tetoválások borították, latin feliratok, magyar mondatok, apró horogkeresztek, az arcára pedig mintha egy komplett maszkot festettek volna. Többszörös visszaeső volt, saját számítása szerint összesen 17 évet ült börtönben, de Urbánra jó benyomást tett, és amikor a fotós megtudta, hogy a férfi hamarosan szabadul, tett neki egy javaslatot: kezeli a pénzét, segíti, cserébe szeretné, ha leírná az önéletrajzát.

Urbán pedig öt évig követte a férfit. Lebeszélte arról, hogy megölje a mostohatestvérét, elvitte fürdőbe, segített neki ideiglenes szállást találni. Közben dokumentálta az életét, alkalmi kapcsolatait, és azt, ahogyan az akkor már a szocializmusból éppen magához térő, de még bőven csipás szemű Magyarország lakossága próbál megbirkózni egy olyan figurával, aki semmilyen normának nem hajlandó megfelelni egy országban, ahol mindenki csak alkalmazkodott évtizedeken át. Urbán a férfit elnevezte Felesleges Pillangónak – a jelleme és a homlokára tetovált rovar miatt.

Deák 1994-ben halt meg, amikor májusban úgy döntött, átússza a Dunát. A Hajógyári-szigettől sikerült elérnie a pesti rakpartot, kétszer megtette a távot, aztán eltűnt. Tíz nappal később találták meg a holttestét a Lánchídnál.

„Olvasott ember benyomását keltette. Jó volt hallgatni, kellemesen csalódtam benne. Elkezdte mesélni az életét, nem próbálta magát jobb színben feltüntetni, mint amilyenbe az évtizedek alatt csúszott. Követni nem tudtam, ezért megkértem, hogy másnapra csináljon egy kis vázlatot, mikor, miért és mennyi időre ítélték el, valamint hazánk mely táján járt – no nem jószántából.

A végeredmény több mint 17 év lett. Deák egy papírra összeírta a fotósnak a különböző büntetéseit, de azt is, hogy milyen trükkökkel tudta a saját szervezetét manipulálni, hogy kikerüljön a fogdából, vagy éppen kórházba kerüljön. Sosem falcolt, de helyezett vizeletbe áztatott hajszálat a sebébe, hogy minél később gyógyuljon be.”

„Megállapodtunk, hogy én leszek a pénztárnoka, vagyonának kezelője. Ez napi néhány száz forintot jelentett, viszont ő kötelezettséget vállalt, hogy papírra veti önéletrajzát. Mivel titokban grafomán alkat volt, ez nem esett nehezére. Körmölte az oldalakat szorgalmasan.” Urbán felajánlotta, hogy elviszi Deákot, azaz Pillangót Budapestre. Pillangó azt kérte, vigye el a mostohabátyjához, hogy megölhesse.

„Miután Ferencünk meghúzta a sörösüveget, nekiesett a tányéron gondosan szervírozott húsnak: kézzel. Nem feltűnően körbesandítottam az addigra már vendégekkel teli étteremben, s nem csalódtam. Szinte mindenki a mi asztalunkat figyelte, no nem Gábort és engem, hanem a különös öltözékben ülő és kannibál módjára evő, maszkírozott arcú társunkat.” Urbán a szabadulás utáni órákban mindent megtett, hogy lebeszélje Pillangót a gyilkosságról.

„Mentem egy nagy kört, de úgy csináltam, hogy legalább a kocsi sziluettjét lássam. Amikor észrevettem, hogy mozgolódás van a kocsi körül, visszabattyogtam. Minden a legnagyobb rendben lezajlott, sőt, nem tudom, Feri hogy intézte a dolgot, de Böbe még kedvezményt is adott.” Urbán elvitte a férfit egy prostituálthoz, aki nem akarta a tetovált Pillangót felengedni a lakásba.

„Deák barátom gondosan megborotválkozott, megmosakodott, összekészítette egy szütyőbe, ami nem kincstári volt (rajzai, apróbb mütyürök stb.). Még utoljára pedánsan megigazította a szabaduló zárka ágyának takaróját, aztán már csak az őrszemélyzetre kellett várni.” A fotóssal kivételt tettek a Csillagban, sikerült elintéznie egy teljes órát, hogy addig fotózhassa a börtönben Pillangót. A férfi ezalatt összeszedte magát, és felöltözött az utcai ruhájába, amihez Urbán saját bevallása szerint hasonlót sem látott.

„Csak egy megjegyzés: a »kári fütyülőre« amit még 72-ben, Tökölön a fogdán díszített ki, a lehetőségekhez képest rendkívül hosszú feliratot tetovált: »teljes gőzzel előre, huncut vitéz!« No, kíváncsi vagyok: ma, a magukat nagymenőknek nevező tetováltak között ki tud felmutatni ennél hosszabb és találóbb feliratot azon a bizonyos testrészén?” Pillangó listázta a tetoválásait is: 2000 darab horogkereszt, latin szövegek, punk jelszavak, összesen hatvanhat szöveg.

Pillangó egy időre tagja lett a Sziáminak, itt a Fekete Lyukban látható koncerten. Néha egy fagitáron játszott, néha énekelt, néha jógázott és meditált a színpadon.

Pillangó egy időre tagja lett a Sziáminak, itt a Fekete Lyukban látható egy koncerten. Néha egy fagitáron játszott, néha énekelt, néha jógázott és meditált a színpadon.

„A hölgyek voltak a kezdeményezőbbek, de amikor a nadrág takarta testrészéről kezdték kérdezgetni, Feri teljes nyugalommal közölte, ha akarják: megmutatja.” Pillangót imádták a nőt, ideiglenes szállásán többet is megszálltak, Urbán szerint akkor kezdődtek a problémák, amikor felütötte közöttük a fejét a féltékenység.

„Pillangó a maga által fogott galambból főzött levest eszi barátnőjével.”

„Napfürdő Jimmy háza mellett, Dunakeszin. A ház később sajnos leégett az összes elkészült művel együtt.” Jimmy Pillangó barátja volt.

„Pillangó, barátja (Jimmy) műterme előtt tetoválja a házigazda feleségét.”

Szabadulása után már pár héttel később Pillangó már Friderikusz Sándorral találkozott. Nem sokkal később a német Sternben is megjelent róla egy képes anyag.

Találkozás Friderikusz Sándorral pár héttel a szabadulás után. Nem sokkal később a német Sternben is megjelent egy képes anyag Pillangóról.

Pillangó 1994. május 7-én úgy döntött, hogy megpróbálja átúszni a Dunát a Hajógyári-szigetnél. Kétszer sikerült neki, aztán eltűnt. Tíz nappal később találták meg egy Lánchídnál álló hajónál a holttestét. A halottvizsgálati bizonyítványán az állt, hogy "állítólag szokása volt a Dunát átúszni". A barátai a folyóba szórták a hamvait.
(Az idézett szövegek Urbán Tamás honlapjáról származnak)

Pillangó 1994. május 7-én úgy döntött, hogy megpróbálja átúszni a Dunát a Hajógyári-szigetnél. Kétszer sikerült neki, aztán eltűnt. Holttestét tíz nappal később találták meg egy Lánchídnál álló hajónál. A halottvizsgálati bizonyítványán az állt, hogy „állítólag szokása volt a Dunát átúszni”. A barátai a folyóba szórták hamvait. (Az idézett szövegek Urbán Tamás honlapjáról származnak.)

A Felesleges Pillangó önéletrajza elkészült, Urbán Tamás könyv formájában tervezi megjelentetni, amihez jelenleg kiadót keres.

Ne maradjon le semmiről!

Facebook

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Csak felnőtteknek

Ez a Deák Ferenc sosem kerülne a húszezresre

Ne maradjon le semmiről!