A tinédzser, aki végigfotózta a szíriai háborút
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A közel 40 milliós kurd nép a világ legnagyobb anyaország nélküli nemzetisége. A 21 éves Furkan Temir fényképei olyanok, mintha a népcsoport háborús megpróbáltatásairól szólnának, pedig leginkább azt örökítette meg, hogy mi vár azokra, akik a négy éve tartó szíriai háború elől menekültek el. Számukra a háború nem ér véget a békés területeken, helyette a török-kurd ellentétet vehetik a nyakukba. Temir képei még azelőtt készültek, hogy az Európai Unió és a török megállapodtak a menekültek visszatartásáról, akkor, amikor az ország még szabad átjáró volt Európa felé. A fiatal férfi fotóin főszerepet kapnak a gyerekek, akik nélkül Szíriára a lassú kivérzés vár, a haláltusa pedig már akkor elkezdődött, amikor 1,5 millió fiatalkorú elhagyta az országot.
Ez nem egy gyerekkatona. A 12-13 éves fiú a newroz alatt állított máglyát ugorja éppen át. A kurdok nemzeti ünnepét március 21-én tartják. Ilyenkor arra emlékeznek, hogy a médek legyőztek a zsarnok asszírokat, ekkortól számítjuk a népük megszületését. A kép a törökországi Surucban készült, ahogy Temir legtöbb fotója. A város menekülttáborában 25-40 ezer kurd várakozik arra, hogy visszatérhessen Szíriába. Többségük – közel 70 százalékuk – nő és gyerek, a férfiak vagy otthon háborúznak vagy előre indultak Európába, hogy a családjuk ne a semmibe érkezzen. (Fotó:
Furkan Temir)
Iskolába tartó gyerek Kobanî romjai között. Az észak-szíriai kurd város a 2011 óta tartó polgárháború egyik legismertebb helyszíne. Az Iszlám Állam 2014-ben vonta ostroma alá, a felszabadítása alatt az Egyesült Államok vezette koalíció itt bombázott a leghevesebben az egész konfliktus alatt. Kobanî olyan szimbóluma az emberi kegyetlenségnek, mint Szarajevó volt a délszláv-háború alatt. Civilek ezrei haltak meg az etnikai alapú mészárlásokban, a becslések szerint 200 ezer ember menekült át a közeli Törökországba, hogy onnan várja meg a harcok végét. (Fotó:
Furkan Temir)
A török hatóságok nem készültek fel a több százezres menekülthullámra. A Kobanîból elmenekülő családokat rögtönzött sátorvárosokba próbálták helyezni, de sokan a határmenti Suruç városában telepedtek le. Használaton kívüli ipartelepekre, raktárakba költöztek. Az elégtelen körülmények miatt ezrek haltak meg: a képen látható nő férjét egy szabadonlógó elektromos vezeték miatt rázta halálra az áram. (Fotó:
Furkan Temir)
Sátorváros a Hasnbeyli menekülttáborban. Az ENSZ adatai szerint az EU-Törökország megállapodás előtt közel félmillióan éltek az ország menekülttáboraiban. Pontosan nem tudni, hogy hányan élnek a városokban és a menedékkérők által elfoglalt elhagyott épületekben, de az emberi jogi világszervezet 2 millióra becsüli a számukat. (Fotó:
Furkan Temir)
Egy nő minden megmaradt vagyonával várja, hogy a határról Suruç belvárosába szállítsák. Minden este 8-kor lezárják a határt, csak nappal engedik be az érkezőket biztonsági okokból. Hetente meghatározzák, hogy hány ember léphet be Szíriából, az évszázados török-kurd konfliktus miatt a népcsoport tagjait a lista végére sorolják, arányaiban sokkal kevesebb kurdot engednek be egy nap. (Fotó:
Furkan Temir)
Férfiak vitatkoznak a határon. A létszámkorlátozások miatt mindennaposak voltak a kisebb verekedések. A helyzet idén március óta még rosszabb, mert sokakat visszatoloncolnak a törökök. (Fotó:
Furkan Temir)
Newroz-ünnepi felvonulás Cizre közelében tavaly márciusban. A törökországi kurdok városát még ez év szeptemberében lezárták a helyi hatóságok és a hadsereg erői. A szíriai konfliktusban a Nyugat a kurdok felfegyverzésével próbálja megállítani az Iszlám Államot, az an-Núszra Frontot és a szélsőséges fegyvereseket. A népcsoport vezetői újra meglátták a reményt, hogy autonóm országuk lehet. Ezt a lelkesedést Recep Tayyip Erdoğan elnök hamvába akarta folytani, ezért utasította a hadsereget, hogy harcoljanak a helyi kurd fegyveresek ellen. (Fotó:
Furkan Temir)
Az YDG-H – egy helyi kurd ifjúsági fegyveres szervezet – tagja Nusajbinben tavaly márciusban. A newroz-ünnep alatt éleződött ki a konfliktus a kurdok és a törökök között. Több helyen összecsaptak a rendőrök és az YDG tagjai. (Fotó:
Furkan Temir)
Kobanî romjai 2015 áprilisában. Fél év alatt a szövetséges és a kurd erők kiszorították az Iszlám Állam katonáit a szíriai városból. Fokozatosan el kezdtek visszatérni a helyiek, hogy a romokon új életet kezdjenek. (Fotó:
Furkan Temir)
Egy nő próbál telefonálni Suruçból a családjának. 33 ember meghalt és 104 megsérült, amikor tavaly júliusban felrobbantottak egy bombát a városban. A török kormány eleinte nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy kurd szélsőségesek követték el a merényletet. A támadás másnapján az Iszlám Állam magára vállalta a robbantást. De a török-kurd kapcsolatok ekkorra már annyira feszültek lettek, hogy állandósult a konfliktus a felek között. (Fotó:
Furkan Temir)
Kobanî romjai az Iszlám Állam kiszorítása után. Az Egyesült Államok vezette koalíció közel 15000 légicsapást hajtott végre a városban és környékén, az Iszlám Állam ugyanennyi gránátot lőtt ki a kurd szárazföldi csapatokra Kobanî utcáin. (Fotó:
Furkan Temir)
Milliók ünneplik a győzelmet a newroz-ünnepen, miután Kobanît felszabadították a kurd erők. (Fotó:
Furkan Temir)
Gyerekek másznak fel a Cizre melletti Judi hegyre. A szíriai válság minden számítás szerint nem ér véget azzal, ha befejeződnek a harcok az országban. A háború miatt a gazdaságot szinte teljesen újra kell építeni, de még súlyosabb a várható demográfiai válság. (Fotó:
Furkan Temir)
A Kobanîban meghalt áldozatokra emlékező tüntetők a newroz-ünnepen. Bár pontosan nem lehet felmérni a háború pusztítását az ENSZ úgy becsüli, hogy a harcoknak már több mint 400 ezer halálos áldozata volt a menekültek számát 4,6 millióra teszik. (Fotó:
Furkan Temir)
A világszervezet statisztikái szerint a menekültek 53,2 százaléka fiatalabb, mint 18 éves. Szíria ugyan egy fiatalodó korfájú társadalom, de a harcokban 600 ezer aktív korú férfi esett el, őket kellene pótolni, hogy a gazdaság ne omoljon össze. Viszont 2,3 millió ember tűnt el a lehetséges munkaerőpiacról. Őket szinte lehetetlen lesz pótolni 10-15 év alatt. (Fotó:
Furkan Temir)
Egyetlen szervezet sem meri megbecsülni, hány gyerekkatona harcolhat Szíriában, de százezres nagyságrendről lehet szó. A képen éppen egy fiatal kurd harcos koporsóját búcsúztatják Surucban. (Fotó:
Furkan Temir)
Népviseletes lányok futnak a naplementében Cizre mellett. Szíriában ugyan az alktomány nemi egyenlőséget biztosít, valójában csak minden 9. nő dolgozott az országban a 2011-es adatok szerint. Szakértők szerint az ország csak akkor kerülheti a teljes gazdasági összeomlást, ha a világháború utáni Európához vagy az Egyesült Államokhoz hasonlóan integrálni tudja a nőket a munkaerőpiacba és az oktatási rendszerbe. (Fotó:
Furkan Temir)
Furkan Temir további képeit itt tekinthetik meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon