A Karib-tenger kommunistája
Életének kilencven évéből fél évszázadot szentelt a szocializmus megvalósításának. Fidel Castro túlélte a sikertelen hatalomátvételi kísérleteket, a bebörtönzést, a kubai forradalmat, a rakétaválságot, a hidegháborút, a Szovjetuniót, és szinte minden kommunista diktátort, akivel egy időben került hatalomra. Már visszavonult a politikától, de a ma kilencvenéves Fidel Castro még mindig Kuba vezéralakjának számít.
Az antiimperialista Castro és csapatai 1959 januárjában döntötték meg Fulgencio Batista hatalmát. A fotó néhány nappal a szilveszteri forradalom után készült.
A kubai forradalom leghíresebb alakjai: Ernesto Che Guevara, Manuel Urrutia és Camilo Cienfuegos. Urrutia volt a forradalmi kormány első elnöke, de csak hat hónapig bírta; számos összetűzése volt Castróval, így rövidesen az Egyesült Államokba emigrált. Cienfuegos volt a fegyveres erők vezetője, de 1959 októberében eltűnt egy kisrepülőgéppel - máig sem tudják, mi történt vele.
Castro, már miniszterelnökként és Richard Nixon, még alelnökként, 1959 áprilisában. A kép egy washingtoni sajtófogadáson készült. Az amerikai rezsim akkor még nem volt ellenséges viszonyban Kubával, sőt: Castro szerette volna, ha minél több amerikai turista látogat az országba.
1961-ben csúfos kudarcba fulladt a CIA által támogatott hatalomátvételi kísérlet, a kubai emigránsok Disznó-öbölben végrehajtott partraszállása. A Castróhoz hűséges erők időben tudtak a támadásról, és leverték az inváziót.
Közeli barátok voltak az argentin születésű Ernesto Guevarával, együtt harcoltak a kubai hatalomátvétel idején. A kép 1959 szilveszterén készült; ekkor Castro 33, Guevara 31 éves volt.
Az 1961-es invázió idején a légelhárító lövegek leszedtek egy amerikai gépet Playa Gironnál. A kubai nemzeti zászló színeit a Castro-ellenes erők festették fel a géptestre.
1963-ban Castro négy hétre Moszkvába látogatott; ekkor már ő volt az Államtanács és a Kubai Kommunista Párt elnöke is. Ekkorra már túl voltak a kubai rakétaválságon, és Kuba egyre elkötelezettebbé vált a Szovjetunióval. A képen Castro Nyikita Hruscsovval, a Szovjetunió vezetőjével látható.
Fidel Castro dolgokat néz egy fényképezőgép lencséjén keresztül, 1963 májusában, Hruscsov társaságában.
1964 januárjában Castro ismét Moszkvába látogatott, és kihasználta a lehetőséget, hogy egy Kubában kevéssé ismert és gyakorolt sportot űzhessen: a sífutást. A rosszalló tekintetű, fekete kucsmás férfi a háttérben Hruscsov.
Fidel Castrónál csak Che Guevarának volt nagyobb kultusza Kubában és Dél-Amerikában. A forradalom tizedik évfordulóján mindkettőjükről hatalmas posztereket és falfestményeket készítettek. Guevara ekkor már nem élt: 1967-ben a bolíviai hatóságok elfogták és agyonlőtték.
A kubai gazdaság igencsak megsínylette, hogy Kuba egyik fő exportterméke a szocializmus volt. Castro több forradalmat is finanszírozott afrikai országokban. Az egyik támogatott ország Etiópia volt. A képen Castro jobb oldalán Mengistu Haile Mariam ezredes látható, aki 1960-ban és 1977-ben is katonai puccsal akarta magához ragadni a hatalmat. 1991-ig ő irányította Etiópiát.
Karakteres szakállán és fél évszázados karrierjén túl Castro az irgalmatlanul hosszú beszédeivel vált azonnal megjegyezhetővé; Efrájim Kishon még egy humoros novellát is írt a diktátor monológjairól. A kubai forradalom harmincadik évfordulóján Castro a fiataloknak tartott beszédet, amikor egy fehér galamb telepedett a vállára.
1998. január 21-én II. János Pál pápa Fidel Castróval találkozott Kubában. Ez volt az első alkalom, hogy a katolikus egyház feje Kubába látogatott. Az ország legnagyobb vallási felekezetét a római katolikusok adják, de csak 1-5 százalékuk jár rendszeresen templomba. Castro regnálása alatt vallásos emberből nem lehetett a kommunista párt tagja, de öccse, Raúl 2015-ben, Ferenc pápa látogatása után változtatott a gyakorlaton.
Az Iberoamerican Summit 1979 óta Kuba legnagyobb nemzetközi rendezvénye. Castro is megválogatta, hogy milyen napszemüvegben mondjon beszédet a rendezvény huszadik évfordulóján.
Che Guevarának és Fidel Castrónak öltözött gyerekek Kubában, 2007. január 8-án, a kubai forradalom 48. évfordulójára rendezett ünnepségen.
Életének kilencven évéből fél évszázadot szentelt a szocializmus megvalósításának. Fidel Castro túlélte a sikertelen hatalomátvételi kísérleteket, a bebörtönzést, a kubai forradalmat, a rakétaválságot, a hidegháborút, a Szovjetuniót, és szinte minden kommunista diktátort, akivel egy időben került hatalomra. Már visszavonult a politikától, de a ma kilencvenéves Fidel Castro még mindig Kuba vezéralakjának számít.
Rovataink a Facebookon