Game Over: kilenc nap a Föld legmélyebb barlangjában
A kaukázusi Abháziában található Krubera-Voronya-barlang bolygónk legmélyebb barlangja: búvárfelszereléssel 2196 méter mélyre, míg anélkül 2080 méteres mélységbe lehet benne lejutni. A barlangot az 1970-es évek óta kutatják ukrán, illetve orosz vezetésű nemzetközi expedíciók. 2004-ben érték el a 2000 méteres mélységet. A barlangról komoly fénykép-, illetve filmfelvételek korábban még nem készültek. Ezek elkészítését tűzte ki célul az Inverse Everest-expedíció, melynek tagjai Ambrus Gergely, ifj. Adamkó Péter, Jáger Attila és Tóth Attila voltak, akikhez a helyszínen csatlakozott Fábián Botond erdélyi barlangkutató is. Az expedíció az ukrán vezetésű nemzetközi kutatótáborhoz csatlakozott, melynek negyven tagja tíz különböző országból érkezett. A barlangászok idén augusztusban egy hónapot töltöttek az Arabika-masszívumnál, ez alatt többször is a mélybe szálltak. Leghosszabb, a végpontra vezető utuk során 9 napot, 210 órát töltöttek a föld alatt. Ambrus Gergely felvételei a Nagyképen.
A 2300 m magasan fekvő alaptábor egy 5 órás terepjáróúttal, majd innen még 2-3 óra gyaloglással érhető el. Az expedíció mintegy 250 kg-nyi felszerelését több fordulóban hordták fel a hegyre. (Fotó:
Ambrus Gergely)
Az alaptábor a felkelő telihold fényében. A Kaukázus nyugati felén, Szocsitól légvonalban mintegy 50 km-re lévő Arabika-masszívumban található a Föld három legmélyebb barlangja. (Fotó:
Ambrus Gergely)
A felszíni alaptábor központi egysége, a konyha, amelyet egy természetes sziklahasadékban, egy lezuhant helikopter darabjainak felhasználásával építettek ki. Ide fut be a telefon is a Voronya-barlangból. A sziklafalon a barlang térképe, kék pólóban pedig a nemzetközi tábor vezetője, Jurij Kasyan. (Fotó:
Ambrus Gergely)
A végpontra indulás előtt a csapat pontosan kiporciózza a 10 napra elegendő élelmet, amely főleg leveseket, rizst, tésztát és hajdinakását tartalmaz. (Fotó:
Ambrus Gergely)
Mivel a karsztfennsíkon minden csapadékvíz azonnal a mélybe szivárog, az alaptábor vízellátását hóolvasztással biztosítják. Minden reggel fel kell tölteni az olvasztórendszert. (Fotó:
Ambrus Gergely)
A barlangban egészen 2000 m mélységig ki van építve a telefonvonal, melynek segítségével a mélyben tartózkodó kutatók kommunikálni tudnak a felszínnel és egymással. Minden reggel és este rögzített időpontban kell bejelentkezniük. (Fotó:
Ambrus Gergely)
A barlang felső zónájára az alpesi típusú, függőleges aknák jellemzők. A kép egy 120 méter mély aknában készült. Az expedíció két fényképezőgépet és nyolc vakut vitt magával a mélybe. (Fotó:
Ambrus Gergely)
A többnapos utak során a barlangászok a föld alatti táborhelyeket, ún. bivakokat használják. A barlangban kifeszített speciális sátrakban alszanak, amelyeket külön nejlonréteg véd a csöpögő víztől. (Fotó:
Ambrus Gergely)
A felső szakaszon található nagy aknákat több helyen szűk járatok kötik össze, melyeken nehéz az áthaladás. A bageket a szűkületek elején deponálva, egyenként szállítják át. Ilyenkor néha sok a várakozás. (Fotó:
Ambrus Gergely)
1300 méteres mélységben már nagy vízesések mellett kell ereszkedni. Itt már a búvárok által is használt neoprén ruhát viselnek az overall alatt. (Fotó:
Ambrus Gergely)
1200 méter mélyen készül a leves. A nap végén jólesik átöltözni a száraz ruhába, és a benzinfőzők segítségével a sátorba is be lehet fűteni valamelyest. A barlang felső szakaszain 2-3 fokos a hőmérséklet, míg a mélyebb zónákban 4-5 fok uralkodik. (Fotó:
Ambrus Gergely)
Sokszor a víz felett kell egyensúlyozni a fejenként 20-30 kg-os felszereléssel együtt. (Fotó:
Ambrus Gergely)
Küzdelmes szűkületek 2000 méter alatt, de már közel a Game Over terem! (Fotó:
Ambrus Gergely)
A barlang legmélyebb, búvárfelszerelés nélkül elérhető pontja, a Game Over terem, 2080 méteres mélységben, a kisbagből, molinóból és egy pólóból rögtönzött zászlóval. A felhőtlen örömöt némileg árnyalja, hogy innen még 4 napig tart a felszínre vezető út. Az expedíció tagjai: Tóth Attila, Jáger Attila, Adamkó Péter és Ambrus Gergely. (Fotó:
Ambrus Gergely)
Vizes akna 1600 méter mélyen. A nedves, hideg körülmények különösen megnehezítették mind az előrehaladást, mind pedig a fotózást A gépek gyakorlatilag egy héten át csicsogtak a vízben, szerencsére jól bírták a próbatételt. (Fotó:
Ambrus Gergely)
A bageken belül két vízhatlan rétegbe voltak csomagolva a felszerelések, ennek ellenére az éles szikláknak köszönhetően így is volt, ami beázott. (Fotó:
Ambrus Gergely)
Kimerült várakozás a forró vízre. A mélyben eltöltött egy hét után már fogytán az energia, a hálózsákok is vizesek már, ilyenkor különösen fontos a forró leves. (Fotó:
Ambrus Gergely)
Az idei kutatótábor egyik fő célja a közelben húzódó, de 180 méterrel magasabban nyíló Bercsilszkaja-barlanggal való összeköttetés kutatása volt. Az 500 méter mélyen található, több mint 100 méter szélességű teremben elférne egy futballpálya is. Ezt a termet 400 méteres távolságra közelíti meg a Voronya-barlang. Az összeköttetés idén nem valósult meg, de a munka jövőre is folytatódik. (Fotó:
Ambrus Gergely)
A mélyben töltött 210 óra után az ember rádöbben, milyen hatalmas és sokszínű is a felszíni világ. (Fotó:
Ambrus Gergely)
Kilencnapnyi bivak-lét után jólesik a lenyugvó nap sugarainál vacsorázni. (Fotó:
Ambrus Gergely)
Augusztus végén a kutatók hazaindulnak, de titokban már a következő útjaikat, vállalkozásaikat tervezgetik. (Fotó:
Ambrus Gergely)
Rovataink a Facebookon