Ötvenévesek Malcolm X marxista örökösei

Bár a fekete polgárjogi mozgalom jelentős sikereket könyvelhetett el az 1960-as évek első felében, a harlemi és wattsi lázongások jelezték: az afroamerikai társadalom nem minden rétege értékeli pozitívan a bekövetkezett változásokat. A feketék körében magas volt a munkanélküliek és az alacsony iskolai végzettségűek aránya, nem oldódtak meg a lakásproblémák, és a rendőri brutalitás továbbra is szerves része volt a mindennapoknak. Mivel sokan csalódtak a Martin Luther King által meghirdetett erőszakmentes ellenállásban, a harc ellenpólusaként aposztrofált Malcolm X 1965 februárjában bekövetkezett halála nagy lendületet adott a születő Fekete Hatalom (Black Power) mozgalomnak. Ebben a belpolitikai légkörben hozta létre két oaklandi egyetemista, Huey P. Newton és Bobby Seale a Fekete Párduc Párt (Black Panther Party) nevet viselő csoportot 1966 októberében. A szervezet megalakulásakor egy radikális, fekete nacionalista mozgalomként indult, és a feketék politikai autonómiájának növelését tűzte ki célul. (Fotó: Barton Silverman / Getty Images Hungary)

A Fekete Párduc Párt elnöke a texasi születésű Bobby Seale volt. Seale a polgárjogi aktivizmusán kívül azzal szerzett hírnevet magának, hogy 1968-ban tagja volt a Chicagói Nyolcak csoportnak, akiket a demokrata konvención való tüntetéskor tartóztattak le. Mivel Seale-t négy év börtönre ítélték a bíróság megsértése miatt, a csoport később Chicagói Hetek néven folytatta tevékenységét. (Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary)

A kezdeti években a Fekete Párducok fő tevékenysége a rendőrséggel szembeni fegyveres konfrontáció volt, amelynek kereteit a kaliforniai törvények által biztosított korlátozott fegyverviselés teremtette meg. A rendőri brutalitás elleni tiltakozás hamar kialakította a párt közismert militáns jellegét, önkéntesek százainak az érdeklődését keltve fel országszerte. A spirituális és mentális megfiatalodásra is próbáltak figyelni, erre használták az úgynevezett Political Education (Politikai oktatás) kurzusokat, ahol a vezetők ismertették a párt meghatározó ideológusainak munkáit, de a tagok kommunaszerű együttélése is kötelező volt. A csúcsot pedig egyértelműen a „párducesküvők” vitték, ahol a központi bizottság tagjai adták össze a szervezet tagjait, forradalmi szövegek elhangzása közepette. (Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary)

A Fekete Párduc Párt első számú vezetője Huey P. Newton volt. Az alapításkor 24 éves Newton, akárcsak Seale, az oaklandi Merritt College-be járt. Egyetemi évei alatt többek között Marx, Lenin, Mao Ce-tung, Che Guevara könyveit olvasta. Ezen hatások miatt indult el a Fekete Párducok egy szélsőbaloldali irányba, Newton és a pártvezetés szándékai ellenére azonban az afroamerikai közeg nem volt vevő a marxista tanokra. Newton 1987-ig volt aktív a Fekete Párducok életében, majd két évvel később gyilkosság áldozata lett. (Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary)

1967 októberében Newtont igazoltatták az oaklandi rendőrök. A férfi épp akkor szabadult féléves börtönbüntetéséből, amit egy 1964-es gyilkosságban való részvételért kapott. Az intézkedő rendőr, John Frey felismerte őt, és erősítést hívott. Miután kollégája megérkezett, lövések dördültek el, és mindhárman megsebesültek. Hogy ki lőtt kire, máig rejtély, John Frey később belehalt a sérülésébe. Newtont a kórházban letartóztatták, emberölés miatt 2-től és 15 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatott. Az ügyét 1970-ben újratárgyalták, majd a harmadik tárgyalás után ejtették ellene a vádakat. Az ügy alatt folyamatosan tüntettek a Fekete Párduc szimpatizánsai az egész országban "Szabad Huey" feliratú molinókkal. (Fotó: David Fenton / Getty Images Hungary)

Militáns jellege miatt a szervezet továbbra is a rendőrök kereszttüzében volt, ami gyakori razziákban mutatkozott meg. A képen egy 1969-es korai reggeli rajtaütés nyomai láthatók a Fekete Párducok chicagói központjánál. (Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary)

A Fekete Párducok tízpontos követelést fogalmaztak meg. Szabadságot, munkát és jobb életkörülményeket akartak, saját kezükbe venni a feketék sorsát. Véget kívántak vetni a kapitalista kizsákmányolásnak. Olyan oktatást követeltek, amiben tanulhatnak a történelmükről, illetve jelenkori szerepükről. Minden fekete férfit fel akartak menteni a hadkötelezettség alól. Véget akartak vetni a rendőri túlkapásoknak és gyilkosságoknak. (Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary)

1968-tól kezdve a Fekete Párducok mindent megtettek, hogy felkeltsék a nemzetközi szervezetek érdeklődését. Az ENSZ-től vizsgálóbizottság felállítását kérték, hogy megvédjék az afroamerikaiakat az Egyesült Államok kormányzatának szerintük népirtó háborújától. Bobby Seale Montrealban találkozott a Vietkong képviselőivel, Eldridge Cleaver (a párt egyik fő ideológusa és lapjának első főszerkesztője) pedig 1970-ben Algériában létrehozta a párt nemzetközi tagozatát, miután részt vett egy lövöldözésben, és a rendőrség elől előbb Kubába, majd az afrikai országba menekült. (Fotó: David Fenton / Getty Images Hungary)

Más etnikai csoportokkal szintén próbáltak szövetséget kötni a Fekete Párducok. Szövetségeseik között ott voltak a vietnami háború fehér ellenzői és a latin-amerikaiak szabadságáért harcolók is. A szövetségek választási együttműködésekre épültek, emellett új társadalmi rétegek megszólítását is megcélozták. (Fotó: David Fenton / Getty Images Hungary)

Az idén elhunyt Muhammad Ali is támogatója volt a mozgalomnak. A képen 1970-ben vonul együtt a Fekete Párducok tüntető tömegével New York utcáin. Alit öt év börtönre ítélték, miután megtagadta a szolgálatot a vietnami háborúban. Az ítéletet 1971-ben módosították. Ali a fekete ellenállás egyik ikonikus arca volt. (Fotó: David Fenton / Getty Images Hungary)

1971-re már a gyengülés és a szétszakadás jeleit mutatták a Fekete Párducok. Itt már csak egy kis, elszánt csoport tüntet Marshall Eddie Conway tárgyalásán, akit azzal vádoltak, hogy megölt egy baltimore-i rendőrt 1971. január 15-én. (Fotó: Baltimore Sun / Getty Images Hungary)