A magyar történelem nem fekete-fehér

Török Ferenc (Moszkva tér) 1945 című filmje egy kellemes meglepetés, már abból a szempontból, hogy egy feszes, szinte thrillerként is működő történelmi film, aminek úgy is megértjük az üzenetét, hogy nem akarja folyton a szánkba rágni. A történet szerint két ismeretlen zsidó férfi érkezik egy névtelen falu vasútállomására, és elkezdenek szótlanul gyalogolni a település felé. A hírük megelőzi őket, a lakók pedig elkezdenek szabályosan pánikolni, élükön a helyi kiskirállyal (akit a kopasz, izzadó, kövér Rudolf Péter játszik). Mit akarnak? Miért jöttek? Kit keresnek? Miért nem szólalnak meg?

A feszült hangulatához nagyon sokat hozzáadnak Ragályi Elemér operatőr fekete-fehér képei, úgyhogy annyira még meg sem lehet azon lepődni, hogy a film werkfotói is fekete-fehérek. Szilágyi Lenke fotói hangulatban nem különböznek sokat Ragályi felvételeitől, ugyanúgy bemutatnak egy olyan világot, ahol ahol mindenki szentnek hiszi magát, már amíg meg tud feledkezni a csontvázakról a szekrényben.