Akit elvarázsol a cirkusz, azt nem ereszti

Eötvös József édesapja lévén az Eötvös, édesanyja által pedig a Picard cirkuszi dinasztiából származik. Miután 1968-ban összeházasodtak, feleségével egész Európát bejárták zsonglőr-, gumiasztal-, levegő- és golyó-egyensúlyozó számaikkal. 2010-ben újraalapították az Eötvös Cirkuszt, melyet ma már gyermekeik, Loránd és Susy vezetnek. A mai napig a cirkusszal utaznak, és segítenek, amiben tudnak. (Fotó: Urbán Ádám)

Pogi bohóc, azaz Pogány Imre gyermekkori élményei miatt választotta ezt a foglalkozást. Fellépett többek között Angliában, Japánban, és Svájcban. (Fotó: Urbán Ádám)

Zsilák György szülei is artisták voltak, édesanyja a Lorch cirkuszi dinasztiából származott. A zsonglőrködés alapjait szüleitől tanulta, első külföldi fellépésére 1962-ben került sor, hazai artistaként az elsők között szerződött 1964-ben az amerikai Ringling Cirkuszhoz. 1970-ben feleségül vette a Tünde-csoport tagját, Zsuzsát, akivel aztán a közös tempó zsonglőr számukkal bejárták a világ cirkuszait és varietéit. Gyermekei és unokái is artisták lettek. (Fotó: Urbán Ádám)

Axt László annak idején leesett a trapézról, súlyos sérülést szenvedett, de hosszú gyógyulás után újra felment a kupolába. Most a lánya, Elisabeth, ugyancsak ott van. Monte Carlóban, a leghíresebb cirkuszfesztiválon különdíjat is kapott a produkciójára. Sok mindent tud lengő trapézon, amelyen, mint egykor a szülei, ő is biztosítókötél nélkül dolgozik. (Fotó: Urbán Ádám)

Krately Vilmos a kőrösladányi piactéren, a cirkuszi kocsiban született. A Krately cirkuszi dinasztia tagjaként először édesapjával és húgával „Trio Krately” néven szórakoztatták a közönséget egy létraszámmal. Első közös szezonjukat 1967-ben kezdték a Szovjetunióban. Később szólóban folytatta karrierjét, játszik trombitán, harmonikán, szaxofonon, gitáron és pozanon, amit zenebohócként a manézsban is bemutat. Jelenleg is aktív, a cirkuszi előadások mellett gyermekműsorokban lép fel.

Krately Vilmos a körösladányi piactéren, a cirkuszi kocsiban született. A Krately cirkuszi dinasztia tagjaként először édesapjával és húgával „Trio Krately” néven szórakoztatták a közönséget egy létraszámmal. Első közös szezonjukat 1967-ben kezdték a Szovjetunióban. Később szólóban folytatta karrierjét, játszik trombitán, harmonikán, szaxofonon, gitáron és pozanon, amit zenebohócként a manézsban is bemutat. Jelenleg is aktív, a cirkuszi előadások mellett gyermekműsorokban lép fel. (Fotó: Urbán Ádám)

Simon Árpád a csepeli repülőgépgyárban Messerschmitt repülőgépeket és bombákat szerelt össze, majd miután 1947-ben hazajött a frontról, a Magyar Optikai Műveknél helyezkedett el szerszámkészítő inasként. Egy kollégája hatására belépett az Elektromos Művek tornacsapatába. 1947-ben tette le az artistavizsgát, és egy gúlacsoporttal járta az országot, többször léptek fel a legendás Aranycsapat előtt. Akrobatikus és perzs-számmal, öccsével, Tiborral trapézszámban, feleségével pedig hand stand- és létraszámban lépett fel többek között Dél-Amerikában, Pápua Új-Guineában, Európa országaiban és a Szovjetunióban is. Az aktív munkát az 1990-es évek elején hagyta abba, majd a Baross Imre Artistaképző Intézet tanára lett. (Fotó: Urbán Ádám)

Idősebb Picard Vilmos a Picard cirkuszi dinasztia tagjaként már ötéves korától szerepelt. Akrobatikus egykerekűbicikli-számban lépett fel a testvérével, sógornőjével és feleségével, majd később fiával. Később a feleségével galamb- és kiskutyaszámot csináltak, felléptek a világ elismert cirkuszaiban, majd sajátot alapított, az Exit Cirkuszt. 2017 nyarán halt meg. (Fotó: Urbán Ádám)

Schneller Károlyné Vilma klasszikus balettet tanult, majd 1962-ben a Tarka Színpadon egy fellépés alkalmával ismerte meg későbbi férjét, Schneller Károlyt, aki ugyanott zsonglőrszámmal szerepelt a testvéreivel. Később csatlakozott a férje és testvérei akrobatikus bicikliszámához, amellyel bejárták Európát és Amerikát is. 1974-től Ananda Matadzsi néven férjével együtt felléptek a Közel-Keleten is krokodil- és kígyószámukkal. (Fotó: Urbán Ádám)

Graeser Józsefné Betti és Graeser József „Dodi” 1973 óta partnerek a porondon és azon kívül is. Bejárták a világot, utolsó fellépésük 2000-ben volt Törökországban, de továbbra sem távolodtak el a cirkusz világától: Graeser József jelenleg a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője, ott végzett munkájáért az Európai Cirkuszszövetség díjjal tüntette ki.

Graeser József „Dodi” 1973 óta szerepelt a porondon és volt párja nemcsak ott, hanem a mindennapokban is Graeser Józsefné Bettinek. Bejárták a világot, utolsó fellépésük 2000-ben volt Törökországban, de továbbra sem távolodtak el a cirkusz világától: Graeser József jelenleg a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője, ott végzett munkájáért az Európai Cirkuszszövetség díjjal tüntette ki. (Fotó: Urbán Ádám)

Id. Richter József a Richter-dinasztia tagjaként gyermekkorát a cirkusz világában töltötte. Először édesapjával lépett fel kézegyensúlyozó számban, majd édesanyjával egyensúlyozó létraszámban. 1972-ben vette feleségül a Renz cirkuszi dinasztiából származó Karolát. Saját elefántjukon kézegyensúlyozó számot mutatott be a világ legnevesebb cirkuszaiban, majd ugródeszkával kombinált szaltókat ugrott az elefánt hátára. Alapítója a nagy sikerű Magyar Nemzeti Cirkusznak, valamint négy évig igazgatta a Fővárosi Nagycirkuszt. Két gyermeke, Flórián és József többszörösen kitüntetett artista, mindketten cirkuszigazgatók. Szakmai tudását a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Ezüst Bohóc-díjjal, Jászai Mari-díjjal, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, Magyarország Érdemes Művésze-díjával ismerték el, és Magyarországon első és egyetlen artistaként Kossuth-díjat is kapott. (Fotó: Urbán Ádám)

Balog Ibolyát, avagy Zozo mamát 1958-ban vették fel az Állami Artistaképző Intézetbe, ahol a Faludy ugródeszkacsoport untermannjaként végzett 1964-ben. Hetvenévesen hetven percig gólyalábon zsonglőrködött a Fővárosi Nagycirkusz előtt, így bekerült a Guinness rekordok könyvébe. Huszonöt éve tart előkészítő tanfolyamokat a Baross Imre Artistaképző Iskolában, emellett karitatív munkát végez. Jelenleg is aktív artista, visszatérő szereplő a Fővárosi Nagycirkusz Lúdas Matyi a cirkuszban című műsorában. (Fotó: Urbán Ádám)

Fábry Pál az Állami Artistaképzőben folytatott tanulmányai után 1971-ben debütált a Fővárosi Nagycirkuszban magasdrótszámmal. Hat gyermek édesapja, jelenleg egyensúlyozószámokat ad elő, és szintén visszatérő fellépője a Fővárosi Nagycirkusz Lúdas Matyi a cirkuszban című műsorában. (Fotó: Urbán Ádám)

Négyesi Katalin szülei artisták voltak, Kovács Lászlóval az Állami Artistaképző Intézetben ismerkedtek meg, ahol „Az öt Szirmai” nevű zsonglőrcsoport tagjaiként végeztek. 1974-ben Bulgáriában volt az első külföldi fellépésük, 1980-tól „Duo KOWY” néven léptek fel. Tempós magyaros zsonglőr, szteppzsonglőr és bűvészprodukciókkal turnéztak Európában. Az artistaéletet 1999-ben hagyták abba, attól kezdve bohócdoktorokként dolgoznak. (Fotó: Urbán Ádám)

Nagy Lajos „Nereus” tornászból lett légtornász és kézenálló egyensúlyozóművész. Csak két szezont töltött Magyarországon, élete nagy részében külföldön lépett fel. Első feleségétől, Gál Évától két gyermeke született, akik szintén az artistapályát választották, második feleségétől szintén két gyermeke van. Jelenleg is aktív artista, két humoros egyensúlyozószámmal járja a világot, hobbija a faszobrászat. (Fotó: Urbán Ádám)

Idősebb Simet László az újpesti Dózsában tornászott, amikor tizennégy évesen megismerte Balogh Mihály „Baldió”-t, aki megtanította a dróton egyensúlyozás művészetére. Négy év gyakorlás után 1955-ben lépett fel először a Baldió csoporttal, majd 1956-ban cirkusztörténelmet írtak, amikor a Fővárosi Nagycirkuszban bemutatták a legendás hetes piramis számukat. 1965-től duóban lépett fel első feleségével, Czetl Magdával, 1978-ban csatlakozott hozzájuk fiuk, Ifj. Simet László. 1987-től fiával, és menyével lépett fel a világ legrangosabb cirkuszaiban. A Baross Imre Artistaképző tanára volt négy évig, 2013-ban még szerepelt a dróton, Cervantes: Don Quijote című darabjában. (Fotó: Urbán Ádám)

Engl Éva balettozni tanult, majd az Artista Szakszervezeti Iskolában ismerte meg férjét, Gervai Imrét, akivel először akrobata-, később bicikliszámban, majd 1972-től 1984-ig rúdszámmal léptek fel. Férje alapította az Artista Szakszervezetet. Először 1953-ban jártak külföldön, később bejárták a Szovjetuniót, Európát, Japánt, Kínát, Vietnamot és Dél-Amerikát. Lányuk, Gervai Zsuzsanna szintén artista. (Fotó: Urbán Ádám)

Eötvös Gábor harminc évig dolgozott apja, id. Eötvös Gábor mellett, így tanulta be és vette át "Van mááásik!!!" című számát, amivel 40 országban léptek fel. A produkció során legalább egy tucat hangszeren játszik. Emellett feleségével, öccsével, valamint öccse feleségével egy rúdszámmal léptek fel szerte a világon 1984-ig, utána már kizárólag bohócként dolgozott. Akadémiát végzett, zenekarban is játszott. (Fotó: Urbán Ádám)

A Schneller cirkuszi dinasztia tagjaként a karrierjét légtornászként kezdte, majd a halálkerékszám közben lesérült, és állatidomár lett belőle. Oroszlánjaival fellépett Tunéziában, a Szovjetunióban és Európában. Jelenleg is aktív artista, fellép ő is a Fővárosi Nagycirkusz Lúdas Matyi a cirkuszban című műsorában.

Schneller László "Perinyó" a Schneller cirkuszi dinasztia tagjaként a karrierjét légtornászként kezdte, majd a halálkerékszám közben lesérült, és állatidomár lett belőle. Oroszlánjaival fellépett Tunéziában, a Szovjetunióban és Európában. Jelenleg is aktív artista, fellép ő is a Fővárosi Nagycirkusz Lúdas Matyi a cirkuszban című műsorában. (Fotó: Urbán Ádám)

Akit elvarázsol a cirkusz, azt nem ereszti

Ehhez a cikkhez ajánljuk