18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Egy BDSM-kapcsolatban mindent újra kell tanulni

V. és F. A feltételezett keresztneveik kezdőbetűit tudjuk arról a két emberről, akiket Zana Krisztián egészen a hálószobájukig követett. És azt, hogy egy kőkemény BDSM-kapcsolatban élnek, ahol nem csak a szexualitást, hanem a mindennapi létezést is meghatározza a domináns-szubmisszív beosztás. Vécére menni, enni, inni, öltözni, sminkelni csak a domináns fél engedélyével lehet.

Én annak vagyok a híve, hogy a szexualitásban minden oké, ha felnőtt emberek művelik közös megegyezés alapján, de még így is visszahőköltem a V + F képeit láttán, amikben a szexuális kiteljesedés már áttelepedett a hétköznapokra is. A pár lakása pontosan úgy néz ki, ahogy egy átlagos, „vanilla” páré (a vanilla a szexszlengben az átlagos, nem szokatlan kapcsolatot jelenti), azzal a különbséggel, hogy szekrény egy egész hadrendnyi segédeszközt rejt, a nagyszoba közepén pedig ott van a megépített állvány a fellógatásokhoz. És mégis olyan az egész, mintha egy közhelyes múlt századi kapcsolatot látnánk szimbolikusan ábrázolva: ahol a férfi az egyeduralkodó, az ő akarata érvényesül, a nő pedig az alkalmazkodó, alávetett személy. De persze a BDSM-viszony csak ennek tűnik, valójában közös megegyezés alapján jött ez is létre.


Zana leírása szerint azért kezdte el fotózni a meztelen párt, hogy sokkal inkább eljuthasson az univerzális párkapcsolati gondolatokhoz, „mintha ilyen szélsőséges példán keresztül juthatnék csak el, már elfeledett vagy akár még fel nem ismert társas alaptételekhez,” amiket az embernek időről időre újra kell tanulnia. Az újratanulás folyamata megjelenik abban az interjúban, amit Zana készített a szereplőivel, a nő F mondta neki, hogy „itt olyan dolgokat tanulok meg újra, amiket egyszer már megtanultam, és most el kell felejtsem.”

A képek aláírásához Szilágyi Gyula szociológus, direkt a kiállítás anyagához írt szövegét használtuk fel.

F: - Ez az egész BDSM attól függ szerintem, hogy ki milyen. Mindenki mindent máshogy él meg, mást akar belőle kihozni.

V:— A játék is tud működni. Tök jó dolog, összejárnak, DS-eznek egy kicsit, bántják egymást, dugnak egy jót, és mindenki jól érzi magát.

F: — A szintje más.

V: — Persze, ott, nem ugyan az a bizalom van.

F: — Ott annyi a bizalom, hogy jó, nem történik velem baj.

V: — Egyszerűen egy határa van, hogy az a bizalom mennyire tud erős lenni.

F: — A bizalom annyiban megáll, mondjuk, hogyha engem kikötöz az X, Y és elkezd paskolni, verni, akkor most nem fog mit tudom én, véresre verni, nem fogja átlépni azokat a dolgokat, amiket én, nem akarok. Egyébként én csak játszok, nem is engedem neki, ne adj isten egy kis vér kicsorduljon, mert ha leszed onnét meghal. Az egyfajta bizalom. Ez meg egy másik féle, amikor már azon felül, hogy tudom, hogy nem érhet baj, azon felül én tudom azt, hogy más területeken, az élet területein is számíthatok rá. És ugyanezt, én is próbálom adni.

V: — Ha ott van kikötve és véresre van verve, akkor meg van benne bízva, nem azért van véresre verve, mert éppen olyanja van a másiknak, hanem, mert valami annyira olyan dolgot csinált, amiért ő egy ilyen büntetést érdemel.

F: — Ha nála megvan ez a féle, bizalom, amiről beszélünk és komolyabban együtt vagyunk, akkor nekem átbillen az egész. Tehát, akkor nekem már nem kell indok. Ha játszom, kell hozzá indok, hogy miért kapok ki, miért van ez, miért van az. Ha már megvan AZ, de ez már tényleg egy nagyon mély kapcsolat, akkor már nem is érdekes nekem ez a része. Mert én tudom, amit épp az előbb mondott, hogy ebben most TÖK JÓ, és ezt én is szeretem, különben kurvára nem csinálnám. És az már egy kicsit más. Attól függetlenül nagyon jó, ha megmaradnak kezdeti dolgok is, meg sőt, az a cél hogy maradjon is meg. 

Én szeretem azt, hogy a kapcsolat építkezik. Meghalok attól, ha egy kapcsolat ugyanolyan marad, vagy visszalép. Ha előre megy, az piszok jó tud lenni! Olyan dolgokat lehet belőle kihozni, hogy valami eszméletlen.

V: — Egyébként a kommunikáció az iszonyú fontos ebben az egészben. És mondjuk, nem is mindenki csinálja így. Azok se feltétlenül képesek erre, akik együtt vannak egy kapcsolatban.

F: — Én amondó vagyok, hogy igazából egy sima "vanilla-kapcsolat" is akkor tud kurva jól működni, ha megbeszélik egymással a dolgokat. Ha ez nincs, úgy nem oldódnak meg a problémák. (Részlet a sorozathoz készített interjúkból.)

A V = F című kiállítást április 13-tól lehet megtekinteni a Supermarket Galériában (Vitkovics Mihály utca 3-5.) A  nyitvatartást érdemes nézni a galéria Facebook-oldalán.  https://www.facebook.com/supermarketgallery/