Üss meg még egyszer

Patrick Galbats luxemburgi fotós magyar felmenőkkel. A kétezres évek eleje óta többször járt Magyarországon, ennek legfőbb oka, hogy nagyapja, Galbats Imre Miklós a két világháború közötti Magyarországon született, amikor az ország még a veszteséges első világháború és Trianon utóhatásait nyögte. A nagypapa a szovjet bevonulás elől hagyta el hazáját 1944 végén, ekkor vált – Patrick szavaival élve – hontalan menekülővé, aki még a Harmadik Birodalom által kiállított útlevelébe is ceruzával firkantotta le a magyar himnuszt.

Patrick a nagyapja és magyar gyökerei miatt kezdte el fotózni az országot. De képeinek témája 2015 nyarán megváltozott, amikor a magyar kormány már elkezdte felhúzni a kerítést a magyar–szerb határon, hogy megállítsa az olyan menekülteket, mint amilyen a nagyapja is volt egykor. A bevándorlásról készített képeinél nem az embereket, hanem azt a környezetet fotózta, ami ideérkezve fogadta őket: a szürke kerítést, a megfigyelőállomásokat és a kamerákat.

Galbats másrészről azt is meg akarta mutatni, mennyire hagyott nyomot a nacionalista politika a magyar tájakon. „Észrevettem, hogy az egész ország területén lehet találni emlékműveket és nacionalista jelképeket, amik például Trianonhoz, a szabadságharchoz vagy a háborúkhoz kötődnek. Ezek mind büszkeséget sugároznak. Arra is rájöttem, hogy Orbán a magyar emberek múltbéli traumáit használja fel a propagandájában. A képeimen keresztül azt próbálom bemutatni, hogy a magyar nemzet foglya saját történelmének.”

Így járt például a tatabányai Turulnál, a pákozdi monumentális Miskahuszárnál és a székesfehérvári első világháborús emlékműnél, de fotózott szocialista városképeket és melankolikus tájképeket is.

Patrick Galbats könyve, a Hit Me One More Time 54 színes fotóval április 28-án jelent meg.

A most megjelent könyv itt érhető el.