Ilyen sokféle a nagyvárosi kínai nő

 

Fabricius Anna háromszor járt a sanghaji divathéten, ahol egy magyar kötődésű nemzetközi divatcégnek készített fotókat, és közben azt vizsgálta, hogy a kínai nők miként fejezik ki stílusukon keresztül egyedi identitásukat. Beállított képein ez a sokféleség elevenedik meg.

“A kínai vidéki és a városi lét között hatalmas különbség van: abban is, hogy a nők miként használják nőiségüket. A fotóimon egy a tradícionálistól távolodó felvilágosult réteg látható, amely ha nem a divathét idején és a hétköznapi shanghaji utcán sétálgat az ember, akkor nem biztos, hogy megmutatkozik” - mondja az Indexnek Fabricius Anna.

A stílus és az aktuális divat mindig rendkívül sokat elárul egy adott társadalom szabályrendszereiről, a ruha viselőjének társadalmi helyzetéről vagy arról, hogy az illető mit is szeretne magáról sugározni. “Habár a legtöbben követik a nemzetközi divattrendeket, a kínai nők jelentősen különböznek a nyugati nőktől. Például abban, hogy mely testfelületeiket takarják, milyen színeket tartanak illőnek az ázsiai bőrszínhez, vagy milyen szabásokat tartanak illeszkedőnek az ázsiai testarányokhoz” - mondta Fabricius Anna Mandarin nő című kiállításának megnyitóján a Capa Központban Meimei Ding, a DFO divatcég vezetője.

Mindenesetre Kínában is megjelent az a réteg, akiknek módjában áll márkás ruhákra és a megjelenésre költeni, mondja Fabricius, és akik nem tömegláncokból öltöznek, hanem minőségi, egyedi márkákat öltenek magukra. Sanghaj divatfőváros, így igen erős az extravagánsabbnál extravagánsabb ruhákat viselő réteg. Ebben a metropoliszban komoly befolyása van az Ázsián kívüli márkáknak.

„A külföldi befektetők sokkal inkább teret kapnak itt, mint például a tradicionálisabb Pekingben. A kínai fiatalok nagyon gyakran váltanak stílust, nem okoz nekik gondot, ha egyik nap fidres-fodros ruhákban jelennek meg, a másik héten meg emósként. Tesztelik magukat és figyelik, hogy a környezetük hogyan reagál minderre. Persze ehhez nagyon aktívan használják a közösségi média felületeket, és az onnan érkező visszajelzések irányadó mértékűek”  - mondja Fabricius.

Habár a kínai termékeket sokan a gagyival azonosítják, valójában a kínai textilipar rendkívül erős nemzetközi szinten. Modern, bonyolult technikákkal operál és nagyon jó minőségű termékeket dob piacra.

Fabricius Anna a legtöbb projektjében saját magát is megjeleníti, ez a Mandarin nő sorozatban sincs másként: a kiállítás egyik legizgalmasabb része a 186 cm magas fotográfus-videóművész videóinstallációja, ahol egy húszcentis talpú cipőben ácsorog, és alacsony ázsiai nők létrára mászva a nyakába ülnek, és így magasságát beveszik, majd meg is haladják.

„A magasságom miatt Ázsiában sokan fotóztak és fotózkodtak velem, a parkokban, múzeumokban.  Tehát akarva akaratkanul is kialakult egyfajta viszonyrendszer, ahogy rám tekintenek az ázsiai emberek.  A videó koncepciója ezzel a játékkal indult, illetve azzal, hogy a videóban próbálom magam egy új, eddig nem látott épülethez hasonlítani, ami egyik napról a másikra jelenik meg a kínai piacon” - mondja a videóról.

Fabricius Anna Mandarin nő című kiállítása ingyenesen megtekinthető 2018. október 8-ig az ünnepnapok kivételével 11 és 19 óra között a Capa Központ – Project Room termében. A kiállítás kurátora Gellér Judit. A kiállítás anyagát tartalmazó számozott funzine a Capa Központban megvásárolható.