Egyszer visszatérnek a bölények

A sziúk ellen vívták valamikor az utolsó nagy indián háborút Amerikában, ma az utolsók között vannak, akik még mindig küzdenek az igazukért. Sámánok, legendák, pipák és szent állatok: 2018 nyarán 400 mérföldet lovagoltak a síksági indiánok ősi földjén, hogy emlékeztessék a világot a be nem tartott szerződésre. Folklórból politikai protestmozgalom: indiánok a XXI. században.

A nagy sziú háború után az amerikai hatóságok megszüntették a nagy sziú rezervátumot is. Helyette öt kisebb rezervátumot hoztak létre szigetszerűen, úgy, ahogy a nagy és egységes esőerdő szakad szét egyre zsugorodó szigeterdőkre a civilizáció mindent elöntő óceánjában.


Jogtalanul elvett földjükért ugyan a nyolcvanas években kártérítést ítélt meg nekik az amerikai Legfelsőbb Bíróság,a sziúk azóta sem hajlandók felvenni a kamatokkal most már egy milliárd dollárnál tartó összeget, mert szerintük azzal őseik vérét gyaláznák meg.


“Lehet, hogy a fehér ember fogalmai szerint szegények vagyunk, de nem vagyunk szegények a dakota, a lakota és a nakota értelemben, mert kapcsolatban vagyunk a földdel, az egekkel és a mindenséggel” - mondta az emléktúra alkalmából Dave Swallow, oglala lakota törzsfő.