Mi ez, és hol van?

További Nagykép cikkek

Az egész a Facebookkal kezdődött. Azért ott, mert a többiek, akikkel Pál Zsuzsanna Rebeka együtt akart szórakozni, ott voltak. Igazából a Facebook lett a művész Instája, ami akkor még nem is létezett. Aztán tíz év alatt összegyűltek másféle fotók is, amelyekben a készítőjükön kívül az is közös, hogy sokunkat megmozgattak. A képek rajongótábora klubszerűen alakult ki. Akiket igazán megfogott, mind képekkel dolgozó, kreatív emberek, ahogy a szerző is az. Szeretik a feladványt, a csavart, a viccet és a komolykodás leleplezését, bár maga a leleplezés történetesen lehet fennkölt – a leleplezések azonban már csak ilyenek.

Nyomok ezek, valósak, sok mindenről szólnak, de leginkább egy belső világról, játékról, felismerésről. Ez a nagykép elsősorban azoknak szól, akik élvezik, hogy jelekből olvassanak, vezessen az eredmény bármire is, a folyamat a lényeg, nem a komolysági faktor. Mondjuk néhány kép esetében komoly vitákat lehetne erről lefolytatni. Vannak dolgok, amikről konkrétan nem feltétlenül akarunk beszélni, de másokkal együtt szívesen és jól szórakozunk rajta. Ez a jó a képekben is, mikor nem kell róluk beszélni, elég csak összekacsintani, aztán mindenki azt ért rajta, amit akar. Kicsit olyan, mint az életigenlés.

A játék egyszerre kreatív és analitikus, végső soron pedig megismerő. Valaki ott járt, és beavatkozott, valami történt, vagy valami eleve nem volt rendben. A minket körülvevő díszlet néha hasonlóan gyors tempóban változik, mint az életünk, és hogy még egy ideig megmaradjon, érdemes nyomni egy képet róla. Valós idejű vizuális antropológia. A „mi ez?” és „hol van?” kérdésre Pál Rebeka falán voltak válaszok is, a helyes megfejtésért meg krémes járt.

(Fotó: Pál Zsuzsanna Rebeka)

A kiállítás megtekinthető március 12-ig a Liget Galériában. A kiállítás a megnyitót követően csak e-mail-ben történő előzetes időpont egyeztetéssel látogatható. E-mail: ligal@c3.hu