A lassan pusztuló Európa

Mikortól számít valami múltnak? Mikor lesz idejétmúlt egy kontextus? Milyen jelentősége van az időnek? Az építészet mint olyan, rombolások, átalakítások és tartós fennmaradás közepette, tartja magát statikus céljához: az egész maga a nyilvántartott múlt, de ugyanakkor tükre is annak, ami a jelen, ami a mát jelenti.

Antonio Benítez Barrios fotós-újságíró (született Algecirasban, 1976-ban), alig 15 évesen kezdte pályafutását mint szociofotós. Riporterként két hírügynökségnek is dolgozik, egy bécsinek és egy Egyesült-Államok-beli székhelyűnek. A Fading Europe egy olyan projekt eredménye, amelybe hat éve kezdett bele: beutazta a régi Európát, megörökítve annak elhagyatottságát. 

Célom ezzel a fotó-esszével, hogy bemutassam, tükrözzem Európa azon földrajzi tájait, ahová elindultam, keresve azokat a helyeket, ahol épp meghal, felhalmozódik, egymásra rakódik a múlt. Felfedeztem, hogy a múlt nem hajlandó eltűnni, valósággal megáll ezekben az üres terekben, jól érzi itt magát...sőt, át is alakítja azokat 

– írja a fotográfus, akinek képeit a budapesti Cervantes Intézet mutatta be a Budapest FotóFesztivál keretében.