Hajléktalanszállón halt meg a világhírű fotós

A Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezésében megvalósuló Fotóhónap 2022-ben mintegy 38 tárlatot, 31 csatlakozó galériát, 26 budapesti és 9 vidéki helyszínt, továbbá számos kísérőeseményt vonultat fel. A fesztivál fő kiállítása Juhan Kuus életművét mutatja be. A művész tizenhét évesen kezdett fotóriporterként dolgozni, és negyvenöt éves pályafutása során az ország egyik legbefolyásosabb és legradikálisabb fotográfusává nőtte ki magát.

Pályafutása csúcsán, 1986 és 2000 között az 1973-ban Franciaországban alapított neves Sipa Sajtóügynökség párizsi és New York-i szerkesztőségének dél-afrikai tudósítójaként és fotóriportereként dolgozott. Juhan Kuus fotográfiai a Dél-Afrikában zajló konfliktusok harcait és brutális erőszakát örökítik meg, ami iránt a sajtó világszerte érdeklődött az 1980-as, ’90-es években, de az egyszerű emberek örömeit és gondjait, mindennapi életüket és hagyományaikat, az ember és a föld kapcsolatát, valamint az uralkodó társadalmi normákat és tabukat is ábrázolják. Juhan Kuus munkáit a The Times, az Independent, a The New York Times, a Paris Match és a Los Angeles Times is rendszeresen közölte. A művész kétszeres World Press Photo-díj-nyertes.  

A kiállítást az Észt Nemzeti Múzeummal karöltve két észt kurátor, Toomas Järvet és Kristel Aimee Laur hozta létre, akik évekig gyűjtötték Kuus képeit, és tíz napot töltöttek a művésszel Párizsban, mielőtt a fotós egy tragikus balesetben elhunyt.

Sokan kérdezhetik, hogy miért fontos ismernünk Dél-Afrika történetét Észtországban és Magyarországon. A dél-afrikai apartheid és a szovjet megszállás ugyanakkor zajlott, így félelmetesen hasonló helyzet uralkodott ezekben az országokban. Kuus képei folyamatosan emlékeztetnek minket arra, hogy mitől is kell félnünk, hogy nem szabad engedni az Európában erősödő szélsőséges nacionalista hangoknak

– mondta Toomas Järvet a tárlat sajtóbejárásán.

A kiállított képek a szegregáció, a brutális rendőri intézkedések és a felkelések mellett a helyi mindennapokat is bemutatják. Kuus kiválóan beszélte az afrikaans nyelvet, így olyan helyekre is bejutott, ahova semelyik más nyugati fotós. A művész nem riadt meg a veszélyes helyzetektől, volt, hogy bűnbandatagok ellopták a kameráját, amit később egy másik banda tagjai szereztek vissza. 

Kuus mindig a saját feje után ment, és az apartheid után is azokat a történeteket kereste, amik megérintik az embereket. Nem akart többé sajtófotós lenni és állandóan csak híres embereket fotózni, talán ez is lett a veszte, hiszen élete végén menedékotthonokban élt, és minden felszerelését elvesztette

– mesélte Kristel Aimee Laur.

A művész gyakran fotózott nélkülöző és otthontalan embereket, a kurátorok szerint pedig élete végén azzá vált, akik inspirálták. El kellett adnia az összes fotósfelszerelését, otthontalanná vált, de így sem vesztette el lelkesedését a fotóművészet iránt. Utolsó napjait a St. Monica hajléktalanszállón töltötte, ahol 2015. július 12-én leesett a lépcsőn, és életét vesztette. 

A művész egyik leghíresebb képén Nelson Mandela és Bill Clinton látható, amikor az akkori amerikai elnök meglátogatta Mandela egykori börtönét. A cellában senkit nem engedtek fotózni, azonban Kuus jóban volt Mandelával, így ő és Clinton hivatalos fotósa készíthettek csak képet testközelből a két politikusról a cellában.

Egy biztos, Kuus soha nem fogadta el, ha nemet mondtak neki. Ezért is tudott ott lenni ennyi helyen, és készített olyan képeket, amilyeneket senki más

– mondta a kiállítás kurátora.

A „Közvetlen történelem – Juhan Kuus életműve” kiállítás 2022. október 19. – 2023. január 15. között tekinthető meg.