A Budapest FotóFesztivál Erzsébetvárossal együttműködésben hagyományteremtő céllal pályázatot hirdetett 35 év alatti fotográfusok számára csoportos kiállításon való megjelenésre. Az évente meghirdetett pályázaton a nyertes alkotók munkái által a K6 Galériában, a BPF kiemelt eseményeként mutatkozik be a kortárs magyar fotográfia legifjabb generációja. A tematikailag kötetlen felhívás arra keresi a választ, hogy mi foglalkoztatja most a fiatal fotográfusokat, melyek azok a tematikák, kérdések, melyek mentén sorozataik / portfóliójuk formálódik. A kiállítás kurátorai főként az eredetiséget, a nem konvencionális látásmódot, megközelítést részesítették előnyben a témák és a koncepciók tekintetében is.

A Fresh Meat idei válogatása a fiatal felnőttek útkeresésével szembesít. Útkeresés: más, mégis ugyanaz generációról generációra. Szembenézés a múlttal, ismerkedés a testünkkel, az anyasággal. Reflexió az elmúlt években mindent meghatározó járványra, a felgyorsult, követhetetlen világra. Saját magunk és a környezet kizsigerelésére, a táj és magunk közé húzott ideiglenes (?) falakra.

A hét bemutatkozó fotós alkotásai 2023. április 23-ig a Klauzál6 Projekt Galériában láthatóak.

A kiállítás kurátorai: Mucsy Szilvia és Somosi Rita.

Legát Franciska: Más, mégis ugyanaz (részlet a sorozatból)

„Önarcképeimmel múlt és jelen kapcsolatára, az egymást követő generációk hibáinak folyamatos ismétlődésére reflektálok. Mennyire játszik szerepet a szocialista múlt jelenünkben? Mi választ el minket a mai napig a nyugat-európai társadalmaktól?
Munkámmal szeretnék rávilágítani a múltból fakadó, de a mi generációnkat is érintő problémákra, arra az identitáshiányra, mely társadalmunkat napjainkban is jellemzi.”

Fodor Csilla: Egy pályakezdő édesanya naplója (részlet a sorozatból)

„Mikor megszületett első gyermekem, akkor megszülettem én is mint édesanya. Ahogy a kisgyermeknek is napról napra nő az új, addig ismeretlen információk száma, én is csak fokozatosan tudok beletanulni ebbe az élethosszig tartó szerepbe. Egyensúlyozom a csekély énidővel és az állandó éber jelenléttel. Ebben a monoton napirendben próbálom megörökíteni a vissza nem térő pillanatokat, néha rekonstruálni vagy újra megteremteni azokat.”

Fügedi Zsófia: Létkérdés (részlet a sorozatból)

„Sorozatomban a felnövő generáció létkérdésével szerettem volna foglalkozni. Az élet egyik legmeghatározóbb pontja, mikor felnőtté válunk, amikor szembekerülünk önmagunkkal. A folyamatos válaszkeresés, a külvilág felé való megfelelés és az életbe való beilleszkedés sok fiatalt szorongással tölt el. Az útkeresés során az egész életünket és a világ tudását felölelve kell a folyamatos kérdésekre válaszolnunk. A képeken megválasztott tárgyak az életre vonatkozó tudásnak és ennek a kétségbeesett állapotnak az egyensúlyát szimbolizálják. Megjelenítik mindazt, amit tudnunk kéne, és a mindezekre adott, sokszor igen komplex válaszadásunkat.”

Szövérfi Adrienn: De tartózkodásban a mozgástól; közben mozog a világ (részlet a sorozatból)

„Életünk mesterséges ritmus szerint halad. Termelői társadalmunkban szolgáltatások, információk áradatával szembesülünk, melyeket nagy mennyiségben fogyasztunk egy teljesebb élet elérésének reményében – azonban ezek többségükben külsőségek. A belső figyelés kihívássá válik, felmerül, hogy képesek vagyunk-e ebben a felgyorsultságban asszertívan operálni belső törekvéseinkkel, értékeinkkel. Kialakított rendszereink sérülékenyek, így a világ rendre leállásra kényszeríti az embert. A pandémia idején rengetegen ütköztek abba a problémába, hogy egy zárt, visszafogottabb tempójú egyedüllétben képtelenek a belső komfort meglelésére. Ebből kiszabadulva most egy recesszió fenyeget leállással. Fotósorozatomban zarándoklás útján teszek kísérletet az ebből a felgyorsult állapotból való kivonulásra és belső intuícióim előhívására úgy a témán, mint a választott fotográfiai eszközökön keresztül.”

Dobos Flóra: how u made me feel (részlet a sorozatból)

„Amikor laborálok, mindig rengeteg próbacsík készül, amit mindig sajnálok kárba veszni. A fényképeket anatómia című feladatunkra készítettem, ezekből kerültek a képekre. A szétvágott testeket cérnával szerettem volna egybefűzni, és a monokróm színes hátterekkel lebontani őket elemekre. A második része a sorozatnak digitálisan készült ugyanezekből a fotókból.”

Schór Ádám: 23:59 (részlet a sorozatból)

„Azt hittük, hogy a világjárvány lecsendesedésével visszatérhetünk a nyugodt hétköznapokba. Tévedtünk. Kitört a háború, régóta nem látott gazdasági válság köszöntött be, az energiatartalékok az utolsókat rúgják. Lehet, hogy ez még csak a kezdet? Talán elérkeztünk saját magunk és a bolygónk kizsigerelésének egy olyan szintjére, ahonnan már nincs visszaút. Ez az utolsó éjszakánk a Földön. Közösen számolunk vissza, várva egy apokaliptikus vízió beteljesülését. Ennek az apokaliptikus víziónak az elmetérképét készítettem el. Mi járhat a fejünkben a visszaszámlálás utolsó másodperceiben? Nyugtalanító, szétesett emlék- és jövőképek, ahol minden összemosódik, de mégis minden összefügg mindennel. A térképet különböző technikával készült képekből állítottam össze, analóg és digitális fotókból, réskamerával készült felvételből, roncsolt filmkockákból, valamint szkennelés során fellépő glitchekből, amikből különleges tájképek olvashatók ki.”

Alan Ieong: Enclosed landscape (részlet a sorozatból)

„A Zárt tájkép dokumentarista fotósorozat kerítések által leválasztott építési területeket mutat, a táj és a városi fejlesztések közötti kapcsolatot hangsúlyozva. Egymás mellé helyezve az elválasztóelemek egy összefüggő falat alkotnak, mely a néző és a táj közötti áthághatatlan akadállyá változik.”