A Nagyalföld mondhatni, pokollá vált
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A klímaváltozás hatásai Magyarországot is érintik. Ez a folyamat igen koncentráltan mutatta meg magát itthon 2022 nyarán. Emberemlékezet óta nem tapasztalt szárazság sújtotta az országot: a Nagyalföld mondhatni pokollá vált. A katasztrófaállapot azonban már évtizedek óta tart.
A fotográfiákon az ENSZ Élelmezési Világszervezete által 2004-ben félsivatagosnak nyilvánított Duna–Tisza közi homokhátság térsége látható. Bár a képek nagy része 2022-ben készült, Váradit már a 2000-es évek első évtizedének végén foglalkoztatni kezdte a téma. A saját bőrén érezte a válságot – hiszen gyermek és fiatal felnőtt korának helyszínéről van szó –, ahol szinte szemmel követhető volt az egyébként évek óta lassan, szinte detektálhatatlanul történő változás
– írta Tóth Balázs Zoltán Váradi Viktor FOTON Galériában megvalósult kiállításához készült esszéjében.
A falu, ahol Váradi Viktor felnőtt Csengőd, egy 2000 fő lélekszámú kis település az Alföldön, Bács-Kiskun vármegyében a Homokhátságon. Az Alföld, a pusztaság, mint fotográfiai téma mindig is vonzotta, mindig a szeme előtt volt, többször is próbálta már megfogalmazni, hogy mit is jelent számára ez a táj. Végül, 2022 kora tavaszán kezdte el készíteni a sorozatot.
Ennek az évnek nyara az utóbbi évtizedek legmelegebb és legszárazabb nyara volt, és az aszály minden eddiginél nagyobb kihívás elé állította az ott élőket és a gazdálkodókat.
A globális felmelegedés tényére évek óta figyelmeztetnek bennünket a világ tudósai, de e térség problémái ennél sokkal összetettebbek. A második világháború után az Alföldön óriás csatornaépítési programba kezdtek az addig akadályt jelentő belvizek elvezetésére, de a csapadék térségen való átfolyatása és a víztározók hiánya hosszú távon elhibázott vízgazdálkodási döntésnek bizonyult. Az erdőtelepítések szintén nagy mennyiségű talajvíz elvonását eredményezték.
Az eredendően homokos talaj megkötésének célzott megoldását is a szőlőtelepítésben látták, és később a szocializmus éveiben erősen propagálták, hogy minél nagyon földterületen szőlőműveléssel foglalkozzanak a helyi lakosok, szövetkezeti szinten. A rendszerváltás után a mezőgazdasági szakszövetkezetek nagy része megszűnt, az ipari épületeik egy része azóta is kihasználatlanul mementóként áll az itteni tájban. A szőlő és bortermelés máig az egyik legelterjedtebb gazdasági tevékenység a vidéken.
„Fotográfiai szempontból vizsgálva a jelenségeket, célom, hogy egy olyan formanyelvet találjak ennek kifejezésére, mely erősíteni tudja, láthatóvá teszi a bennem lévő gondolatokat.
A magyar fotográfia történetéből adódóan az Alföld képi megjelenítése kapcsán hajlamosak vagyunk azonnal a magyaros stílusra és annak vizualitására asszociálni. Törekedtem arra, hogy fotóimban ettől elszakadjak és a stílus összes toposzát kerüljem, mai nyelven fogalmazzam meg érzéseim.
A sorozat lényege számomra, hogy ne a klasszikus dokumentarista megközelítésben vizsgáljam ezt a napjainkban fontos és jelentős témát, hanem az eddigi munkásságomra jellemző szubjektív és alkotói attitűd legyen benne a meghatározó”
– mondta munkájáról Váradi Viktor.
A fotósorozat létrejöttét 2022 és 2024 között a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon