Tényleg tíz- és százmilliárdosok kezébe került a magyar jobboldal? Lehetséges-e erotikus alapon egyesíteni az Orbán-ellenes moderált konzervatív tábort? Átnyergel-e az olajbizniszre a Leggazdagabb Magyar? Miért van vége Dávid Ibolyának, mint a panna cottába mártott botnak? Ez a kérdésözön kedden délután három óra felé gomolygott elő bennem, amikor éppen friss tésztát és pármai sonkás-ruccolás-provolonés szendvicset vásároltam az Arany János utcai Pomo D' Oro étteremhez tartozó olasz csemegeboltban, és egyszerre csak belépett Schmidt "Terror Háza" Mária, édes kettesben Csányi "OTP" Sándorral. A Nő, akit Orbán-ellenes szervezkedéssel vádolnak + a Férfi, aki állítólag választásokat dönthet el azzal, hogy hová teszi le a zsetont.

"Hű, de pikáns! Na, mit lép erre Orbán Viktor? Fehér lepelben vezeti a Jobboldal Reménybeli Finanszírozója elé a meztelen, illatos krémekkel felpuhított Cser-Palkovics Andrást? Még így sem lenne esélye" - gondoltam magamban, de közben már meg is állt bennem az ütő, a 45 centiméteres távolságból ugyanis nem lehetett nem észrevenni azt a szemkiszúró tényt, hogy a kormányimádó baloldali sajtóban sátáni lényként megjelenített Schmidtnek milyen jó virgácsai vannak. És tudja is viselni őket, hiszen egy leszakadó megye árába kerülő fekete miniruhából bukkantak elő a Moderált Jobboldal Formás Reménységei. A lábak aprómintás fekete harisnyába voltak burkolva, alsó végük pedig két pompás, fekete-szürke vagy fekete-törtfehér mintás cipőben végződött. Dávid Ibolya olyan hirtelen esett ki az érett jobbos asszonyok számára fenntartott pixisemből, hogy csak úgy nyekkent a panna cottán.

Csányi, a magyar nábob amúgy szintén üdítően jól volt felöltözve, ahhoz képest főleg, hogy hazai milliárdoskörökben nem ritkaság a demjánsándorista nejlondzsörzé-hangulat.

A boltban Schmidt átvett egy előre megrendelt élemiszercsomagot, aztán hamar leléptek Csányival. Bár megvesztem volna bármilyen jelért, sajnos semmi sem utalt arra, hogy együtt terveznék elkölteni a zacskó tartalmát. Pedig micsoda politikai-erotikus kombinációk merülhetnének föl, ha összerakjuk a schmidti szervezőkészséget a Csányi-féle pénzzel! Az sem derült ki persze a sajtos-sonkás-olivaolajas öt perc alatt, hogy ne létezne a Tortellini Összesküvés. Ehhez kombinálják hozzá, hogy egy időben azt terjesztették, az Index cikkeit Schmidt Mária diktálja. Mi következik ebből? És legfőképpen kinek áll ez érdekében? Csupa kérdés, a válasz egyelőre az enyhén füstölt illatú Arany János utcai levegőbe vész.

Hajrá, Magyarország, hajrá, nábobok!