Suchman Tamás szocialista képviselő – a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének tisztségviselője – hozakodott elő a javaslattal, hogy a hétfői holokauszt-emléknapon a protokolláris megszólalásokon túl hangozzék el a zsidóság legfontosabb imája, a kaddis. A házbizottság nem támogatta a felvetést, az SZDSZ közleményt is kiadott, azzal, hogy a vallásgyakorlás nem a Parlament falai közé való.

Ezek után szólaltatta meg Kontra című műsorában Suchmant és Gusztos Pétert, az SZDSZ frissiben megválasztott frakcióvezető-helyettesét Orosz József. Ezen most nem tréfálkozunk – hiába szokásunk –, inkább leírjuk sorban, ahogyan volt.

Suchman Tamás előbb azzal érvelt, most az egyszer ott kellene elhangoznia a kaddisnak, ahol a zsidótörvényeket meghozták. Gusztos ezzel szemben azt mondta, noha az SZDSZ mélyen egyetért az emlékezés fontosságával, ott lesz az Országházban és részt vesz vasárnap az élet menetén is, azt változatlanul állítják, nem szabad, hogy a törvényhozásnak része legyen a vallásgyakorlás. A parlamenti protokoll legmagasabb szintje, ha a házelnök mond beszédet, és most ez fog történni, jelezte Gusztos. Kijelentette azt is, hogy a holokauszt 600 ezer áldozata között voltak, akik nem voltak vallásos emberek.

Suchman ezek után közölte, szó sincs vallási szertartásról. Ezt a játékot máshol kellene eljátszani, pörgött rá a témára, felemlegetve, "az SZDSZ nem először árult el engem és önmagát". Idézünk tovább: "Az ostoba színjátékot abba kell hagyni. Milliók tisztességével játszanak. A zsidók a kaddis mormolása közepette haltak meg, az is, aki nem volt vallásos. Péter, nagyon szégyelld magadat, hogy egyáltalán kiálltál erre a vitára."

Orosz műsorvezető erre fel azt kérte, a képviselők egymás inszinuálását a parlament padsoraiban folytassák, ne az ő műsorában.

"Nagyon méltatlan, amit csinálsz, Tamás" – mondta viszont Gusztos, aki szerint kérdés, miért gondolja bárki, hogy meg tudja mondani, mi a helyes megemlékezési forma. Majd megint elővette, hogy a parlament a legmagasabb protokollal, Szili Katalin beszédével fog megemlékezni, és "nem önjelölt képviselők révén".

Orosz József pedig ekkortájt eljutott oda, hogy megállapítsa, az egésztől elment a kedve, 600 ezer áldozat és a zsidótörvények megszületése után szerinte nem lehet így minősíteni egymás ellenvéleményét. "Mélyen meg vagyok döbbenve, nincs gusztusom folytatni ezt a témát, viszonthallásra, uraim" – búcsúzott el a felektől. Aztán... ennyiben maradtak.