Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten - Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Szinte nincs olyan nagy és kis magyar álom, aminél ne merült volna fel Észak-Csepel neve. A hely hatalmas, víz veszi körül, jól megközelíthető lenne - kiváló helyszín egy centrumnak a magyar mágnások által felmelegített olimpiai tervekben. 15 év alatt azonban semmi nem történt, a kerület október elején dönt eladásáról.
"A 24. órában vagyunk" - jelentette ki az Indexnek a csepeli főépítész arra a kérdésre, hogy
az esetleges budapesti nyári olimpiai játékok lehetséges centrumaként sokat emlegetett Észak-Csepel még mindig nyitva áll-e a monstre rendezvény befogadására.
A ma eperföldeknek helyet adó terület nagy részének értékesítésére ugyanis éppen idén augusztus elején írt ki pályázatot a főváros XXI. önkormányzata, miután a rendszerváltás óta eltelt tizenöt év alatt sem Budapestnek, sem az államnak nem sikerült funkciót találnia a főváros legnagyobb és legjobb adottságokkal rendelkező beépítetlen területének, derült ki Polinszky Tibor szavaiból.
Kitették az ELADÓ táblát
Észak-Csepel neve ezúttal Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök olimpiarendezési kezdeményezésével kapcsolatban merült fel ismét mint az olimpiai játékok vízi rendezvényeinek, illetve az olimpiai falu egy részének helyt adó terület.
Bár a civil lobogó alatt gyülekező, vagyonos magánszemélyekből álló lobbicsoport már a mindkét nagy párt csúcsát is megmászta, a csepeli önkormányzat mégis csak a sajtóból értesült a héten a felmelengetett álomról.
A szocialista Podolák György, a választókerület országgyűlési képviselője szerint a hatalmas, 140 hektáros terület olimpiai főhelyszínként már nem funkcionálhat, hiszen az önkormányzat képviselőtestülete pár hét múlva, október elején dönt a terület kétharmadának, 80 hektárnak az értékesítésről.
Sziget Csepelen kajakra
"Nagyon rugalmasak, és nagyon nyitottak vagyunk mindenre" - magyarázza Polinszky Tibor. A főépítész szavaiból úgy tűnik, nem is az önkormányzat hozzáállásával volt probléma az elmúlt tizenöt évben. Még a hangzavar miatt minden évben gondot okozó Sziget rendezvényt is próbálták átcsábítani Óbudáról, sikertelenül. "Minden ami zajos, jöhet!"
Észak-Csepel neve először a budapesti világkiállítás helyszíneként merült föl, de nemcsak megvalósíthatatlannak bizonyuló projekteket álmodtak a területre. A 2006-os úszó-eb-t sem sikerült Csepelre csábítani, pedig a végül elfogadott margitszigeti helyszín ellen heves tiltakozás folyt egészen 2005 elejéig.
"Azt mondták a fővárosi vezetők, hogy jó, jó csak sivár. De hát persze, hogy az, ha egyszer soha senki nem kezdett vele semmit!" A főépítész elmondta, sokat lobbizott a kerület azért, hogy az evezős sportoknak legyen végre egy alkalmas budapesti pályája.
"A budapesti sportolók kénytelenek Szegedre és Szolnokra menni, ha a szabvány szerinti, 2,2 kilométeres evezős pályán akarnak edzeni. Ez volna az utolsó lehetőség, hogy megvalósuljon egy ilyen sportlétesítmény."
Farvízi evezés
A szomszédos pesti, illetve budai oldalon rohamtempóban épülő Info- és a Milleniumi városközpont fejlődését látva valóban érthetetlen, hogy miért nem változott semmi Észak-Csepelen, ahol jelenleg 7 forintos négyzetméterenkénti bérleti áron epertermesztés folyik. "Nagyon jellemző a főváros-Csepel viszonyra, hogy miként néz ki a Művészetek Palotája Csepel felé néző fala. Ott van a gépház" - panaszkodott a főépítész.
A tétlenségbe belejátszott az is, hogy csupán 2005-re sikerült jogtiszta állapotokat teremteni, ugyanis évekig nem készült el Budapest településszerkezeti tervének Észak-Csepelt érintő része, ami alapjaiban akadályozott meg bármilyen beruházást.
Velencétől Manhattanig
Az Orbán-kormány olimpiai elképzeléséhez készült PricewaterhouseCoopers nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég 2002-es megvalósíthatósági tanulmányában ráadásul központi helyet foglal el Észak-Csepel, amely a három lehetséges helyszín közül kettőben szerepel.
Igaz, óriási infrastrukturális beruházások kellenek a terület beépítéséhez, ahol ma sem utak, sem közművek nincsenek, miközben a sokáig problémát jelentő szennyvízgondok megoldódni látszanak a csepeli központi szennyvíztisztító megépülésével. Ezen kívül persze a kétszer kétsávos gerincút, egy Pestre és egy Budára vezető Duna-híd, továbbá az észak-déli irányú, HÉV-vel összekötött 5-ös metró is azon a listán van, aminek teljesülése - olimpia ide vagy oda - szükségszerű.
Az, hogy miként alakul Észak-Csepel jövője, októberig nem fog kiderülni, de a területértékesítésre kiírt pályázatba laza megkötésként minden ötlet belekerült, ami az utóbbi években felmerült - többek között az ingatlanértékesítést korábban menedzselő Wallis-cég által kiírt pályázatnál (lásd a keretest).
Elképzelhető tehát termálvizes strand és vízisport-létesítmény, egy csepeli felhőkarcoló-negyed, lakóházak a Kis-Duna-ág mentén kialakított lagúnák mentén, illetve egy nagy (legalább 30 hektáros) közpark megépítése. A tervek között szerepelt továbbá, hogy itt jöjjön létre egy kormányzati negyed.
Ha az olimpiai és az immáron különutas csepeli álmok mégis egyszerre válnának valóra, még akkor is bőven jutna hely olimpiai létesítményeknek: a Csepel-sziget bal (nyugati) oldalán lévő Mahart kikötő is hamarosan privatizáció alá kerülhet, ami újabb 200 hektáros beépítetlen területet jelent.
 |
|
Kitették az ELADÓ táblát
Észak-Csepel neve ezúttal Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök olimpiarendezési kezdeményezésével kapcsolatban merült fel ismét mint az olimpiai játékok vízi rendezvényeinek, illetve az olimpiai falu egy részének helyt adó terület.
Bár a civil lobogó alatt gyülekező, vagyonos magánszemélyekből álló lobbicsoport már a mindkét nagy párt csúcsát is megmászta, a csepeli önkormányzat mégis csak a sajtóból értesült a héten a felmelengetett álomról.
A szocialista Podolák György, a választókerület országgyűlési képviselője szerint a hatalmas, 140 hektáros terület olimpiai főhelyszínként már nem funkcionálhat, hiszen az önkormányzat képviselőtestülete pár hét múlva, október elején dönt a terület kétharmadának, 80 hektárnak az értékesítésről.
Sziget Csepelen kajakra
"Nagyon rugalmasak, és nagyon nyitottak vagyunk mindenre" - magyarázza Polinszky Tibor. A főépítész szavaiból úgy tűnik, nem is az önkormányzat hozzáállásával volt probléma az elmúlt tizenöt évben. Még a hangzavar miatt minden évben gondot okozó Sziget rendezvényt is próbálták átcsábítani Óbudáról, sikertelenül. "Minden ami zajos, jöhet!"
Észak-Csepel neve először a budapesti világkiállítás helyszíneként merült föl, de nemcsak megvalósíthatatlannak bizonyuló projekteket álmodtak a területre. A 2006-os úszó-eb-t sem sikerült Csepelre csábítani, pedig a végül elfogadott margitszigeti helyszín ellen heves tiltakozás folyt egészen 2005 elejéig.
"Azt mondták a fővárosi vezetők, hogy jó, jó csak sivár. De hát persze, hogy az, ha egyszer soha senki nem kezdett vele semmit!" A főépítész elmondta, sokat lobbizott a kerület azért, hogy az evezős sportoknak legyen végre egy alkalmas budapesti pályája.
"A budapesti sportolók kénytelenek Szegedre és Szolnokra menni, ha a szabvány szerinti, 2,2 kilométeres evezős pályán akarnak edzeni. Ez volna az utolsó lehetőség, hogy megvalósuljon egy ilyen sportlétesítmény."
Farvízi evezés
A szomszédos pesti, illetve budai oldalon rohamtempóban épülő Info- és a Milleniumi városközpont fejlődését látva valóban érthetetlen, hogy miért nem változott semmi Észak-Csepelen, ahol jelenleg 7 forintos négyzetméterenkénti bérleti áron epertermesztés folyik. "Nagyon jellemző a főváros-Csepel viszonyra, hogy miként néz ki a Művészetek Palotája Csepel felé néző fala. Ott van a gépház" - panaszkodott a főépítész.
A tétlenségbe belejátszott az is, hogy csupán 2005-re sikerült jogtiszta állapotokat teremteni, ugyanis évekig nem készült el Budapest településszerkezeti tervének Észak-Csepelt érintő része, ami alapjaiban akadályozott meg bármilyen beruházást.
Velencétől Manhattanig
Az Orbán-kormány olimpiai elképzeléséhez készült PricewaterhouseCoopers nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég 2002-es megvalósíthatósági tanulmányában ráadásul központi helyet foglal el Észak-Csepel, amely a három lehetséges helyszín közül kettőben szerepel.
Az, hogy miként alakul Észak-Csepel jövője, októberig nem fog kiderülni, de a területértékesítésre kiírt pályázatba laza megkötésként minden ötlet belekerült, ami az utóbbi években felmerült - többek között az ingatlanértékesítést korábban menedzselő Wallis-cég által kiírt pályázatnál (lásd a keretest).
Elképzelhető tehát termálvizes strand és vízisport-létesítmény, egy csepeli felhőkarcoló-negyed, lakóházak a Kis-Duna-ág mentén kialakított lagúnák mentén, illetve egy nagy (legalább 30 hektáros) közpark megépítése. A tervek között szerepelt továbbá, hogy itt jöjjön létre egy kormányzati negyed.
Ha az olimpiai és az immáron különutas csepeli álmok mégis egyszerre válnának valóra, még akkor is bőven jutna hely olimpiai létesítményeknek: a Csepel-sziget bal (nyugati) oldalán lévő Mahart kikötő is hamarosan privatizáció alá kerülhet, ami újabb 200 hektáros beépítetlen területet jelent.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
