Nyertek a civilek a Hotel Rózsadomb torpedózásában

Új eljárásra kötelezte a Fővárosi Bíróság, pontosabban Miskolczy Ambrusné bírónő a fővárosi közigazgatási hivatalt (FKH), amely engedélyezte a Hotel Rózsadomb átépítését Budapest II. kerületében. A bíróság szerint ugyanis ügyfélnek kell tekinteni a Budapest Világörökségéért Alapítványt (BVA), és érdemben el kell bírálnia a közigazgatási hivatalnak az alapítvány kifogásait.

21-ről 32 méterre emelnék a Hotel Rózsadombot

Az alapítvány először beadványt nyújtott be az FKH-hoz, amelyben azt kérte, hogy formai és tartalmi hibák miatt a hivatal ne engedélyezze, hogy a Rózsadomb oldalában már eleve túl nagy területet elfoglaló és túl magas épület tovább bővülhessen, és az eredeti 21 méteres magasságot 32-re emelje a beruházó Pro-Hill Kft. A Hotel Rózsadomb átépítése többmilliárdos beruházás, a Pro-Hill itt luxuslakásokat akar kialakítani, amelyek négyzetméterára az egymillió forintos nagyságrendnél kezdődne.

A közigazgatási hivatal azonban egyszerűen elutasította a kérelmet, anélkül, hogy érdemben elbírálta volna a beadványt. A hivatal arra hivatkozott, hogy a BVA nem ügyfél, nincs joga beavatkozni egy építésügyi eljárásba. Ha ugyanis joga lenne, akkor minden budapesti építési hatósági esetbe beleszólhatna, és megbéníthatná a közigazgatást.

Perre ment a BVA

Ezzel szemben a BVA pert indított a Fővárosi Bíróságon, ahol arra hivatkozott, hogy az Arhusi Egyezmény a civil szervezeteket környezetvédelmi ügyekben feljogosítja arra, hogy beleszóljanak az államigazgatásba, mert civil kontrollt kell biztosítani a közigazgatás működésekor. Az Arhusi Egyezményt 2001-ben a magyar állam is kihirdette, így a magyar jogrendszer részévé vált a törvény.

A magyar környezetvédelmi törvény ezen kívül a környezeti ügyek közé sorolja a tájkép védelmét és a városi épített környezetet is. A BVA céljai között márpedig szerepel a környezetvédelem is. Többek között ezt az érvelést - amelyet Gács Heléna, az alapítvány ügyvédje adott elő a második tárgyalási napon - fogadta most el a Fővárosi Bíróság. A bíróság már nem utasította el a civil szervezetet, hanem hétfőn kimondta, ügyfélként kell kezelni őket.

Precedenst teremtettek

Ezzel olyan precedenst teremtett az alperesi beavatkozó ügyvédje, Arányi György szerint, amely megváltoztatja az építésügyi szabályozást Magyarországon.

Arányi a Pro-Hill Kft.-t képviselte a tárgyaláson, amely az alperes, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal mellett avatkozott be a Fővárosi Bíróságon zajló perbe. Arányi szerint egyébként a magyar jogrendszer ugyan már magába foglalta az Arhusi Egyezményt, de az építési törvény, az államigazgatási eljárásról szóló korábbi törvény, illetve az ennek nyomába lépő közigazgatási törvény nem módosult az Arhusi Egyezménynek megfelelően.

Így most komoly kihívásokkal kell majd szembenézniük a hatóságoknak, ha építési engedélyezésről van szó, hiszen a civil szervezetek az egyezményre hivatkozva környezetvédelmi ügyekben bármikor perelhetik a hivatalokat, lelassíthatják az engedélyezési folyamatot.

Nem csepeli fészerekről van szó

A BVA azonban arra hivatkozik, hogy ők nem a kisebb ügyekben akarnak beavatkozni, hanem a világörökséget érintő, nagyobb horderejű esetekben. A Hotel Rózsadomb ügye azért fontos, mert ez az épület a bővítés után akkora lenne, mint a fél parlament. Így ez nem tekinthető tájképi szempontból mellékes jelentőségű ügynek. "Nem egy csepeli fészerről van szó" - mondta az Indexnek a tárgyalás és az ítélethirdetés után Korompay Katalin, a BVA kurátora.

A Pro-Hill Kft. nevében Arányi György az ítélethirdetés után elmondta, nem valószínű, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnának a mostani jogerős ítélet nyomán. Az ugyanis újabb hat hónappal elnyújtaná a procedúrát. A Hotel Rózsadombot átépíttető cég szerint most a közigazgatási hivatal feladata, hogy érdemben elbírálja az alapítvány kifogásait.

Vissza a bíróságra?

Ha ezt a határozatot aztán megtámadja a BVA, akkor az ügy visszakerül a bíróság elé. Ez így is elég hosszú folyamat lesz. A Hotel Rózsadomb átépítése a mostani ítélet nyomán biztosan tovább szünetel, a beruházás folytatása csak a korábbi építési engedély megerősítése vagy új építési engedély kiadása után folytatódhat.

Mint ismeretes, az Index korábban már beszámolt arról, hogy a Hotel Rózsadomb beruházója sokmilliárdos jelzáloghitelt vett fel az ingatlanra a CIB Banktól. Ez a pénzintézet finanszírozza az átépítést, de a hitel hamarosan lejár. Az építkezés régóta szünetel. Így nehéz helyzetben van a kft., amelynek ügyvezetője egyelőre nem kívánt nyilatkozni lapunknak a hitel újratárgyalásáról, illetve meghosszabbításának lehetőségeiről. Mint mondta, túl korai lenne.