Beindult a kopogtatóbiznisz
További Belföld cikkek
Az ajánlószelvényt, amellyel a választópolgár segítheti kedvenc pártjának jelöltjét, eredetileg arra találták ki, hogy megakadályozzák a politikai önjelöltek, marginális pártok részvételét a választáson. Azóta a pártok viszont azt is kitalálták, mire lehet még felhasználni az ajánlásokat.
Belistázás
Míg négy éve a pártok képviselőjelöltjei egymás sarkára taposva adták le minél gyorsabban az ajánlószelvényeiket, most csak elvétve hallani arról, hogy megvan-e a szükséges számú kopogtatócédula.
A pártok több ciklus óta élnek azzal az illegális lehetőséggel, hogy az összegyűlt és kitöltött szelvények alapján címlistát állítanak össze a lehetséges támogatókról. Információink szerint a listákat leggyakrabban az irodavezetők, vagy az országos központ állítja össze. A képviselőjelöltek csak azután adják le az összegyűlt cédulákat, ha a pártban elvégezték az adatrögzítést.
A törvénytelen módon összeállított névsor hasznos eszköz a politikai szervezetek kezében: lényegében összeáll választókerületenként az a támogatói vagy szimpatizánsi kör, amelyet egy-egy biztos szavazat érdekében érdemes a választás napjáig hátralevő időben a párt kiadványaival, látogatásokkal koncentráltan "bombázni", és a következő választási ciklusban is komoly segítséget jelenthet a kampány indításához, nem utolsó sorban pedig a választás napján a mozgósításkor vehetik hasznát.
Támogatóik adatait - a pártok "kitelepüléseik" során - a piacon, az aluljárókban - is gyűjtik. Találtunk viszont olyan hagyományosan jobboldali szavazóbázisú választókerületet, ahol a szocialisták ciklusok óta ugyanazzal a névsorral dolgoznak, mert újabb szavazók meghódítására nincs esélyük. A listázás a pártoknál már hosszabb ideje közismert, de nem bizonyított tény, ugyanakkor munkatársunk például néhány nappal azután, hogy feladta kitöltött ajánlószelvényét, névre szólóan kezdte kapni a jelölt választási anyagait.
Logikus segítség
A pártok hivatalosan soha nem ismerték el, hogy a begyűjtött szelvényekkel más, kisebb aktivistahálózattal rendelkező szervezeteket is támogatnak. Az Index által megkérdezett pártemberek viszont egyértelműen utaltak rá, hogy ezt a logikus lépést senki sem hagyja ki. A Magyar Hírlap nemrégiben arról számolt be, hogy a Fidesz sok választókerületben kisegíti a Munkáspárt jelöltjeit, akiknek valószínűleg nem sikerülne összegyűjteni az induláshoz szükséges 750 támogatást. Az MSZP viszont, amely tényként kezeli a Fidesz-Munkáspárt együttműködést, az MDF, a Centrum, és ahol kell, az SZDSZ hiányos kopogtatópakkját is kiegészíti.
Az átcsoportosításhoz biankó szelvényeket használnak, amin csak az ajánlott párt rubrikája nincs kitöltve, a személyi adatok viszont igen. A pártok a különböző választókerületekben ismert, bejáratott embereiktől kérik be így a szelvényeket, aztán elosztják a felmerülő pártközi igényeknek megfelelően.
A "baráti segítség" kivédésére az ellenérdekelt pártok azt a technikát használják, hogy a szükségesnél jóval nagyobb mennyiségben gyűjtik össze a szelvényeket , "lerabolják" a választókat, ugyanis ha egyikük a 750 szelvény többszörösért is felhalmozza, akkor nagyobb valószínűséggel nem jut elég szelvény a másik párt által tervbe vett biankózásra.
A lerabláshoz a pártkampánycsapat tagjai előszeretettel használják önkormányzati kapcsolataikat, amelyektől megtudják mikor és hova mennek a közalkalmazottak a kopogtatócédulákat kiosztani, ők ezután, három házzal mögöttük, már össze is gyűjtik a szelvényeket. Ez a kiszorítósdi olyan extrém helyzeteket teremt, mint Borsodban, ahol a törvényes határidő előtt osztották szét az ajánlószelvényeket, és ott így előzte be a nagy párt ellenfelét.