A dejtári plébános és a dugipénzek

"Meddig lehetünk türelmesek, méltányosak egy hatvannyolc éves plébánossal? - teszi fel a kérdést magának Beer Miklós váci püspök. Valahol azért határt kell szabni." Rövidre nyírt hajával inkább egy visszavonult sportolóra, mintsem egyházi főméltóságra emlékeztet. Nem is járunk messze az igazságtól. Napját negyedóra kocogással kezdi, nyaranta szívesen evez a Dunán.

Spirit

Az 1810-ben épített dejtári katolikus templom

Dejtár plébánosa Horváth József. Öntörvényű ember hírében áll. Amikor megkeressük, dörmögő hangján annyit mond: "Én csak katolikus újságnak nyilatkozom." A váci püspökségen hozzáférhető életrajzából tudjuk, hogy 1936-ban született a Somogy megyei Marcaliban. Pappá 1960-ben szentelték, majd káplánként szolgált a Krisztinavárosban, Szentendrén, Budaörsön, végül 1977-ben Dejtárra nevezik ki plébánosnak. Hallani sem akar arról, hogy másik plébánossal cseréljen, netán visszavonuljon. A katolikus egyház paphiánya miatt vannak plébánosok, akik még nyolcvan évesen is három-négy faluban miséznek, saját maguk vezetve autójukat.

"Nem jó, ha a plébános sokáig marad egy helyen. Senki se rendezkedjen be öröklakással, a plébánosoknak is folyamatosan meg kell újulniuk" - mondja a váci püspök, akinek civil megjelenését Spirit márkájú pulóvere erősíti.

Nem vállalja

A dejtári plébánost egy helybéli asszony, nevezzük J-nek, "jelentette fel" a szerkesztőségnél. A katolikus palóc faluban tartja magát a mondás: "Azt a napot átkozd meg, amikor a pappal összeveszel". Később a polgármestertől ugyanennek a szólásnak egy másik változatát halljuk: "Ne bántsd a papot, mert megbánod azt a napot, amikor megbántottad a papot". J ezért nem vállalja nevét a cikkben.

A vádak

A polgármester szerint a plébános nem könnyű eset

Azt írja J, hogy Horváth József plébános "manipulálja, anyagiakban lehúzza a népet", aki nem tetszik neki, azt a vasárnapi szentmisén "kiprédikálja", egyházi kiszolgáltatásokat tagad meg tőlük, "húsz talpnyalója befolyásával" kihasználja őket.

Évszázadok után beszüntette a felnőtt passiót, mert Jézus szerepét csak baloldali emberre lehetett volna osztani. A stóladíjak (mise, temetés, sírszentelés, esketés, satöbbi) nincsenek kifüggesztve, ezek a költségek közel dupla akkorák, mint a szomszéd községekben. Az egyházi adó befizetéséről igazolást nem ad. A szülők politikai beállítottsága miatt nem keresztelt meg egy gyermeket. Más papokat nem enged misézni a templomában, nehogy megérezzék az emberek "a tiszta ember, a jó pap illatát". Feloszlatta a kórust, mert sok benne az MSZP-s. Egy "buta ötletnek" ellenszegülő fiatalember miatt tíz héten át megvonta a néptől a népszerű szombat esti szentmisét. A pap a falu legnagyobb házában "puffaszkodik", miközben az egyházi tulajdonú temető kerítése bedőlve, haranglábja csupa rozsda, a halottasház belülről festetlen. A misék előtt a több száz hívet húsz-huszonöt percet is várakoztatja, bocsánatot nem kér.

El kell taposni

A sértett dejtáriak a vádakat nem cáfolják, de minden nyilatkozattól, akár névvel, akár név nélkül, elzárkóznak. Egyikük haragja, akit a pap szocialista szimpátiával vádol, a levélírót veszi célba: "Elnézést, de szarkeverő, aki írta; az ilyeneket el kell taposni, mint egy férget." Vallásos emberek lakják a falut, majd' minden második ház homlokzatában, általában egy üvegfal mögül, Jézus vagy Szűz Mária szobra tekint a csendes utcákra.

Tüntetőleg távol

Katolikusok lakják a falut

Balga József, az ezerötszáz lelkes falu polgármestere szerint sem könnyű ember Horváth József. A 2002-es választások alatt rendszeresen agitált a templomban. "Tüntetőleg távol tartotta magát", amikor egy falunapon vendégül látták Szili Katalin szocialista házelnököt. Az embereket a politikai nézetei alapján ítéli meg, mondja a polgármester, "a MIÉP-eseket a keblére öleli".

Az egyházi tulajdonú dejtári temető kerítése majd' kidől, hiába ajánlott a polgármester önkormányzati segítséget. "Ha az önkormányzat követne el ilyen hanyagságot, akkor az emberek a falugyűlésen újra és újra az orrunk alá dörgölnék az esetet" - mondja.

Nem éri meg dugdosni

Beer Miklós Pilismaróton, Dömösön, Esztergomban szolgálta egyházát plébánosként. "Szép, emberi kapcsolatok ápoltam a legnehezebb időkben is a tanácselnökkel, a párttitkárral vagy az iskolaigazgatóval, mondja a váci püspök. Rájöttem, hogy velük is vannak közös dolgaim, kölcsönösen tiszteltük egymás kompetenciáját. Megtaláltam a hangot az emberekkel, ezért sajnálom, hogy néhány kollégám a butaságával rontja a helyzetét."

A, fogalmazzunk így, rossz kommunikáció mellett a bérezés szabályozatlansága okozza a legtöbb bajt. A plébánosoknak elvileg minimálbért kellene kapniuk - "hogy ne legyen kísértés", mondja Beer Miklós -, sok településen azonban még az sem jön össze, legalábbis hivatalosan. Ilyenkor a püspökség egészíti ki az összeget. A papok saját maguk kezelik a kasszát, a kívánatos azonban az lenne, ha egy civil hívőre bíznák a pénzügyeket. "Horváth Józsefnek sem lehet túl nagy jövedelme, ostoba lépésekkel próbálja azt biztosítani. Hiába mondom, hogy nem éri meg dugdosni a pénzeket" - utal a püspök arra, hogy tényleg előfordul: plébánosok nem adnak nyugtát az egyházi szolgáltatásokról, vagy magasabb stóladíjat számolnak.

Úgy áll a szeme

A plébános háza Fotók: Barakonyi Szabolcs

A püspök szerint van "egy-két ostoba" papjuk, akik azt hiszik, hogy a jobboldali beállítottságú ember keresztény, a baloldali ateista. "Pártpolitikai kérdésekben nem szabad állást foglalni. Az más, hogy szavazásra buzdítjuk az embereket, de többet nem mondhatunk." A püspök a vádak nyilvánosságra kerülése után beszélt Horváth József plébánossal. Közöttük, Beer Miklós szerint, az alábbi párbeszéd hangzott el, amikor az állítólagos MSZP-s hívő került szóba:
- Jár templomba?
- Jár. Ott ül az első sorban.
- És mi a bajod vele?
- Úgy áll a szeme, hogy biztos az MSZP-re szavazott.

A temetők fenntartásának költségeit az egyház nem bírja. Ahol lehet, a püspökség rábeszéli a plébánosokat, hogy adják önkormányzati tulajdonba a temetőket. A tisztiorvosi szolgálat vagy a közterület felügyelet általában lojális a katolikus egyházhoz és nem büntet, bár sokszor a szemétszállítás vagy a fűnyírás sincs megoldva.

Egy angyal

Ritkán élnek a végső eszközzel, a plébánosok kényszeráthelyezésével. A dejtárihoz hasonló panaszok a kétszázhúsz plébánost foglalkoztató váci püspökségben évente ötször-hatszor fordulnak elő.

Beer Miklós vívódik, hogy mit tegyen plébánosával, akinek értékei is vannak. "Nemrég beszéltem egy nénivel, aki azt mondta, hogy Horváth József egy angyal, minden hónapban meglátogatja őt." A dejtáriakkal is beszélni szeretne, hátha elviselik még türelemmel a hatvannyolc éves plébánost.

A katolikus egyházban hetvenöt év a nyugdíjkorhatár.