Bushék valóban utalhattak a MIÉP-re
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Nem elképzelhetetlen, hogy volt utalás a MIÉP szeptember 11-ével kapcsolatos megnyilvánulásaira a washingtoni magyar nagykövetség távirataiban - jelentette ki az Index kérdésére Jeszenszky Géza, az Orbán-kormány nagykövete. Jeszenszky ugyanakkor leszögezte, a 2001-es magyar-amerikai kapcsolatokat nem befolyásolták Csurka István nyilatkozatai, hiszen disszonáns kijelentések minden országban, még az Egyesült Államokban is voltak, a viszony meghatározásában döntő kérdés az volt, hogy az ország vezetői és a közvélemény miként reagált a terrorcselekményre.
Mély nyom
Csurka nyilatkozata és Orbán kései, visszafogott elhatárolódása Gyurcsány washingtoni útja után lett téma. A miniszterelnök amerikai látogatása után a parlamentben kijelentette: "Amerikában mély nyomot hagyott, hogy az akkori miniszterelnök, Orbán úr csendben maradt akkor, amikor meglehetősen bántó megjegyzéseket tett a kialakult helyzetre és Amerika felelősségére Csurka István". Áder János fideszes frakcióvezető tiltakozott Gyurcsány szavai ellen, és egy, az akkori kormány terrortámadásra adott reakcióinak gyűjteményét adta át a kormányfőnek.
Az Index információi szerint szeptember 11. után egy úgynevezett "másutas", vagyis titkos távirat érkezett Orbánékhoz Washingtonból, amelyben a nagykövet az amerikai külügyi forrásokra utalva hívta fel a figyelmet a miépes nyilatkozat kinti negatív visszhangjára. A diplomáciában rutinszerűen küldenek "másutas" táviratokat, mondta el az Indexnek Polgár Viktor, a külügyminisztérium szóvivője. Mint mondta, a külföldön dolgozó magyar diplomaták két úton kommunikálnak a külügyminisztériummal, nyílt és a rejtjelezett másutas táviratokban. Mivel a diplomáciában gyakran titkos értesülések áramolnak, Polgár szerint "rendszeresen" érkeznek ilyen "másutas" táviratok.
Napi több száz másutas
"Olyan értesítést én nem kaptam, hogy az amerikai kormány azt rótta volna fel az akkori magyar kormánynak, hogy mentegette volna a Csurka István- vagy MIÉP-nyilatkozatot" - állította Martonyi János volt külügyminiszter részben cáfolva egykori nagykövetének szavait. Az Orbán-kormány minisztere pontosan nem emlékszik a hogy milyen másutas táviratok érkeztek annak idején, mert napi több százzal volt dolga a tárca vezetőjeként. "Egy dolgot biztosan állíthatok: hogy a MIÉP-nyilatkozatra hogyan reagáltunk, az ismert, a kormány ezt elítélte, nem egyszerűen elhatárolódott tőle, hanem elítélte, határozatban elítélte. Majd magam terjesztettem elő a kormány nevében egy határozati javaslatot a parlamentben, amely elítélte ezt a nyilatkozatot" - jelentette ki Martonyi az MTi-nek..
A kormányfő hétfőn Orbán Viktor engedélyét kérte az esetet követő diplomáciai levélváltások titkosításának feloldásához, amire ugyan megvan a joga, de "nem akarja kényelmetlen helyzetbe hozni" Orbánt. A Fidesz nevében megszólaló Révész Máriusz erre az ellenzék "bemószerolásával" és hazugsággal vádolta a kormányfőt, de érdemben nem nyilatkozott. Gyurcsány és a kormány álláspontja szerint ha a Fidesz biztos az igazában, akkor érdekében áll, hogy a levelezés nyilvánosságra kerüljön.
Nem kell szégyelni
Jeszenszky szerint ezügyben nem kell majd szégyenkezni akkor sem, ha valóban nyilvánosságra kerülnek az akkori táviratok, bár a titkosítás feloldását ennek ellenére sem támogatja. A volt nagykövet szerint Washington és Budapest kapcsolata akkor romlott meg némileg, amikor hosszas tárgyalások után kiderült, hogy a honvédségi repülőgép-beszerzésbe még sem az F-16-osok győztek, hanem a Gripenek.
Az egykori diplomata szerint a gazdasági alapon hozott döntés miatt kialakult feszültebb légkör 2002 elejére megszűnt. Jeszenszky elmondta, a több száz táviratból konkrét szövegrészeket ő sem idézhet, hiszen a diplomáciai levelezés titokgazdája a mindenkori kormány. Szerinte furcsa lenne, ha a 2001-es, viszonylag friss táviratok nyilvánosságot kapnának, mert ezek elsősorban a nemzetközi kapcsolatokban megszokott tapintatot sérthetik, hiszen előfordulhatnak negatív megjegyzések még jelenleg is aktív személyiségekkel kapcsolatban, sőt a magyar-amerikai kapcsolatok szempontjából irreleváns harmadik országok is belekeveredhetnek a történetbe.