Új osztályozás várna a bírókra

Információink szerint Baka András, a köztársasági elnök előző jelöltjének Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT)-beli meghallgatása formalitás volt, a testület tagjai nem tettek fel neki érdemi kérdéseket. Ön is így járt?

Nem. Legalább másfél órán át tartott a meghallgatás, a programom ismertetése után kifejezetten sok kérdésre kellett válaszolnom.

Önről megpróbálták elterjeszteni, hogy jobboldali beállítottságú. Ez a kérdés felmerült az ülésen?

Szerencsére nem. A számomra fontos szakmai ügyekről folyó párbeszédet ellehetetleníti a pártpolitikai alapú megközelítés, amit amúgy is teljesen értelmezhetetlennek tartok.

A jogszabályoknak megfelelően zárt ülésen hallgatták meg, a szavazás pedig titkos volt. Úgy tudom, az érdeklődők rendhagyó módon most mégis elolvashatják majd a jegyzőkönyvet.

Igen, miután kifejezetten kértem, közösen megállapodtunk, hogy az ülés jegyzőkönyve felkerül a testület honlapjára.

Elmondaná, hogy mi az a program, amivel sikerült meggyőznie a testületet?

A legfontosabb elvárás az ítélkezési színvonal javítása, a bíróságoknak ehhez kell minden segítséget megadni.

Konkrétan milyen lépésekről van szó?

Egyenletessé kell tenni a bírák munkaterhét, amihez újra kell gondolni az illetékességi és hatásköri szabályokat. Ehhez mindenekelőtt reális statisztikákat kell készíteni, amelyekre a változásokat alapozni lehet. Növelni kell a bírók munkáját segítő adminisztratív dolgozók létszámát, be kell vezetni a bírók kötelező és számonkérhető oktatását, a fegyelmi ügyek intézésére pedig szolgálati bíróságot kell létrehozni.

Tehát megszűnne a jelenlegi gyakorlat, miszerint a bírói kinevezés gyakorlatilag a nyugdíjkorhatárig szól, valódi minőségi kontroll nélkül?

Az együtt dolgozó bírák jelenleg is értékelik egymás munkáját.

De ez a rendszer a függelmi és kollegiális viszonyok miatt nem működik jól.

Igen, ezért célszerű az értékelést kiemelni és egy független testületre bízni.

Aki nem felel meg, az nem lehetne tovább bíró?

A világos és nyilvános szempontok szerint zajló értékelés kiválónak, alkalmasnak illetve alkalmatlannak minősíthetné a bírókat.

A bíróságok 1997-ben hatályba lépett igazgatási rendszerében elég sok feszültséget okoz, hogy az ítélőtáblák felállításáról csak évekkel később döntött a jogalkotó, így azok nincsenek a valódi súlyuknak megfelelően képviselve.

Ezen a helyzeten csak a törvényhozás változtathat. A szakmai kapcsolatot a bíróságok között addig is úgy lehetne szorosabbra fűzni, ha a fogalmazók, azaz a leendő bírók városi, megyei és táblaszinten is gyakorlatot szereznének, a megyei bírák pedig beválaszthatók lennének az itélőtáblák kollégiumaiba.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) fontos feladata az alsóbbrendű bíróságok ítélkezését segítő-szabályozó jogegységi döntések alkotása. Elégedett a mostani teljesítménnyel?

A jogegység területén minden szintű bíróságnak van feladata, azonban ennek a munkának az LB a letéteményese. Az igazgatási feladat ezzel kapcsolatban annak nyilvántartása, hogy hány jogegységi kérelem érkezett az LB-re, és ezeknek mi lett a sorsa. A többi már szakmai kérdés, és az LB kollégiumaira tartozik. E munka színvonaláról csak azután alkothatok véleményt, hogy megismerkedtem a részleteivel.

Az OIT elnökeként meg kell majd küzdenie a kormánnyal a bírósági fejezet és a szükségesnek tartott reformok költségvetési igényeiért. Késznek érzi magát erre?

Nem viselkedhetünk úgy, mintha sziget lennénk az államban, és el kell fogadnunk, hogy az igényeinkkel alkalmazkodnunk kell az ország teherbíróképességéhez. A jól működő bíróság azonban pénzbe kerül. Ezért ha megválasztanak, az elkészítendő kutatásokkal és statisztikákkal felszerelkezve minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy a pénzügyminiszterrel folytatott költségvetési tárgyalásokon vállalható kompromisszumot sikerüljön elérni.

Az ön által kezdeményezett változások szinte kivétel nélkül kétharmados törvények módosítását igénylik. Lát erre reális esélyt?

A jövő hétfői parlamenti szavazás esélyeit sem latolgatom, nemhogy ezt. De az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásomkor a képviselők nyitottnak tűntek az elképzeléseimre. Amennyiben pedig a programom ismeretében az Országgyűlés kétharmados többséggel megválaszt a LB és az OIT elnökévé, azt kell feltételeznem és elvárnom, hogy a későbbiekben is támogatni fogják az elképzeléseimet.