További Belföld cikkek
- Vörösbe borul a Lánchíd vasárnap este, fontos problémára hívják fel a figyelmet
- Kigyulladt egy autószállító kamion az M7-es autópályán
- Megmozdult a föld Pest vármegyében
- Az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tett a műemlékvédelemről kitálaló főtanácsos miatt
- Számos munkavállalójától válhat meg az ELTE kancelláriája karácsonyig
|
A bíróság szerint az okirati bizonyítékok és tanúvallomások alapján kétségtelenül megállapítható a vádlottak bűnössége. Lissák Marcell 10 százalékos tulajdonosa volt a MD Stúdió Kft.-nek, és tulajdonostársait (Sepsey Juditot és Somogyi Pált) fondorlatos módon kijátsztva, okirat-hamisítás révén több mint tíz milió forintot emelt le a cég számlájáról 1995 június 17-én. Állítása szerint ugyan pénzt az üzletrésze fejében vette fel, majd később, Szalay Tihamér - Körmendy- Ékes Eszter akkori élettársa közbenjárására, miszerint "ne tegye tönkre a karriejét" - visszadta.
Körmendy-Ékes Judit az ORTT elnöke |
A bíróság leszögezte, Ottlik és Lissák vallomása még egymásnak is ellentmondó, és az előbbi nem vehető figyelembe a tényállás megállapításánál. Ottlik szavahihetősége - óvatos fogalmazással is - erősen megkérdőjelezhető. Okirati bizonyíték csak arról van, hogy Lissák felvette a pénzt. (A Legfelsőbbb Bíróság egyébként jogerősen már megálapította a polgári perben, hogy Lissák köteles visszafizetni a tőkeösszeget és annak kamatait hajdani üzlettársainak.)
Nonszensz az a vallomása, hogy Lissákot üzlettársa, Sepsey bízta meg a pénz felvételével - mutatott rá a bíróság, amely azt is megállapította, hogy Lissák Bertalan másodrendű- és Körmendy-Ékes Eszter harmadrendű vádlottak bűnsegédként elkövették a sikkasztás bűntettét akkor, amikor 1993-as és 1994-es évre vonatkozóan jogtalanul igényeltek vissza több mint 12 millió forintnyi szerzői jogdíjat úgy, hogy ilyen tevékenységre semmilyen jogosítvánnyal nem bírtak. Lissák Marcellt ebben a vádpontban tettesként találták bűnösnek, a bíróság szerint a pénzt ő indította útjára a Szerzői Jogvédő Hivatalon keresztül és az nála is kötött ki. (A vádlottak szerint viszont Szalaynál.)
A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy ahol lehetett, a vádlottak javára az elkövetéskor hatályban lévő jogszabály helyett az elbíráláskor hatályban lévőt alkalmazta. Ennek magyarázata, hogy az értékhatárok megemelkedtek, így Lissákék cselekménye ha a jelenlegi Btk. alapján bírálják el, akkor már nem minősül olyan súlyúnak. Ugyanakkor Lissák Marcell esetében nem látott módot a börtönbüntetés felfüggesztésére, súlyosbító körülményként értékelve a többszörös halmazatot. Enyhítő körülményként értékelte mindhárom vádlott esetében az időmúlást.
|
Az ügyész mindhárom vádlott esetében a büntetés súlyosításáért fellebbezett, a védelem és vádlottak felmentésért. A kiszabható büntetés egyébként Lissák Marcell esetében 2 évtől nyolc évig terjedt, azaz, a négy év törvényi középmértéket figyelembe véve, a 2 év nyolc hónap "enyhének" mondható. A vádlottak és hozzátartozóik tárgyalótermi reagálásaikat látva, a megfigyelők számára úgy tűnt, ezt másképp gondolják.
Ítélethirdetést követően az ORTT elnöke nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, helyette sajtóközlemény kiadását ígérte sajtófőnöke útján. A tárgyaláson részt vett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, Várhegyi Attila, aki ellen gazdasági bűncselekmények miatt eljárás folyik a Pest Megyei Bíróságon.