Bűnrészességgel vádolható az azonosíthatatlanul bántalmazó rendőr

Amint arról korábban beszámoltunk, a szeptemberben símaszkos rendőrök által összevert Kruchina Károlynak az ügyészségen hatvan rossz minőségű fényképről kellett volna kiválasztania azt a rendőrt, aki a X. kerületi rendőrkapitányságon állítása szerint - kollégáival ellentétben, akik ott is maszkban bántalmaztak - maszk nélkül ütötte-verte a megbilincselt őrizeteseket. Kruchina Károlyt és öccsét rendőri tanúvallomások alapján csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével gyanúsították a zavargások kapcsán, azonban az Index által is megszólaltatott civil mentőtanúknak, az AP hírügynökség fotóriportereinek köszönhetően ellenük már megszűnt a nyomozás.

A Kruchina-fivéreket a Rákóczi úton bántalmazó tíz tagú kiemelő osztag minden tagjának személyazonossága ismert az ügyészség előtt, mert a rendőrök terhelő tanúként szerepeltek a fivérek ellen zajló büntetőügyben. Az ügyben eljáró ügyész azonban azt mondta Kruchina Károlynak, hogy az ügy aligha jut el a vádemelésig, mert a büntetőjog nem ismeri a kollektív felelősség fogalmát, a maszkban, azonosító nélkül intézkedő rendőrök pedig nem árulták el kihallgatásuk során, hogy közülük ki, vagy kik bántalmazták a Kruchina-fivéreket.

Pszichikai bűnrészesség

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint nem helytálló, amit a fővárosi főügyészség szóvivője az Index érdeklődésére is megerősített, hogy a kiemelésben részt vevő rendőrök nem vonhatók felelősségre, ha nem derül ki hogy konkrétan melyikük bántalmazott.

"Kollektív bűnösség valóban nincs, de a rendőrök felelőssége minimum bűnrészességért megállapítható lenne" - állítja a civil jogvédő szervezet munkatársa, ugyanis "a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésének értelmében a bűncselekmények megelőzésére illetve megakadályozására irányuló speciális kötelezettségükből eredően a rendőrök abban az esetben is megvalósítják bűnsegédként a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét, ha a bántalmazáskor jelen vannak, és nem próbálják meg legalább figyelmeztetéssel rávenni a tettest a cselekmény abbahagyására."

A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint "a rendőrség tagjától még abban az esetben is, ha a bűncselekményt megvalósító személy az elöljáró, annyi feltétlenül elvárható, hogy figyelmeztetéssel kísérelje meg rávenni felettesét a jogellenes magatartás abbahagyására. Kizárólag az ilyen magatartás lehet alkalmas arra, hogy kifejezésre juttassa társával való egyetértésének a hiányát, és esetleg a jogellenes magatartás félbeszakítására indítsa az elkövetőt. [...] Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a bűnsegély megállapításának nemcsak akkor van helye, ha valaki a tettes cselekményét tevőlegesen mozdítja elő, hanem olyan esetben is, amikor a bűncselekmény elkövetéséhez azzal nyújt segítséget, hogy olyan kötelességét mulasztja el szándékosan, amelynek teljesítése a bűncselekmény elkövetésének akadályozására vagy legalábbis nehezítésére lett volna alkalmas."

Kádár András Kristóf szerint tehát azok a rendőrök, akikről bizonyítható, hogy a bántalmazásnál jelen voltak, legalább bűnsegédként elkövették a bántalmazás hivatalos eljárásban vétségét. A következetes bírói gyakorlat szerint a részesek akkor is felelősségre vonhatók, ha a tettes kiléte nem állapítható meg. A jogász szerint nyilvánvaló, hogy amennyiben bizonyítható, hogy valamely rendőr a bántalmazásnál jelen volt, és nem merül fel adat arra nézve, hogy a bántalmazó(ka)t megpróbálta volna figyelmeztetni cselekményük jogellenességére, bűnsegédként való felelősségre vonásának helye van.

"Sajátos helyzet, ha mindenki ellen bűnrészesként (pszichikai bűnsegédként) emel vádat az ügyészség, de még mindig jobb, ha olyan személyek ellen is ilyen minőségben történik vádemelés, akiket egyébként tettesként kellene felelősségre vonni, mintha futni hagynánk olyanokat, akikről biztosan tudjuk, hogy minimálisan bűnsegédként megvalósították a bántalmazást." - nyilatkozta Kádár András Kristóf az Indexnek.

Bizonyítottság hiányában

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa ebben a kérdésben nem ért egyet kollégájával: úgy véli, ha nem állapítható meg kétséget kizáróan a bántalmazó rendőrök személyazonossága, a nyomozást nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában, de meg kell szüntetni.

Ez nem akadálya a Kruchina-fivérek jogos kártérítési igénye érvényesítésének, de szerinte jogtalan lenne azokat a rendőröket is pszichikai bűnsegédként felelősségre vonni, akik legalább szándékerősítő jelleggel nem vettek részt a bántalmazásban. Az, hogy a rendőrök nem vallanak egymás ellen, nem meglepő és nem is magyar sajátosság - ezért olyan fontos, hogy az állampolgárokkal szemben intézkedő jogalkalmazók mindig, minden körülmények között beazonosíthatóak legyenek.

Dénes Balázs szerint ezért azokat a rendőri vagy politikai vezetőket kellene felelősségre vonni az ilyen jellegű ügyek miatt, akik nem akadályozták meg hogy a rendőrök maszkban és azonosítószám nélkül, vagyis azonosíthatatlanul intézkedjenek, mert ennek az eredménye az, hogy a bántalmazási ügyekben nem lehet felelősségre vonni a rendőr tetteseket.

A fénykép nem pótolja a szembesítést

A Kruchina-fivérek vallomása szerint a X. kerületi kapitányságon maszk nélkül bántalmazó rendőr azonosítása ügyében viszont egyetértenek a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szakemberei: Kádár András Kristóf szerint az ügyészség minden valószínűség szerint megszegte a büntetőeljárásról szóló törvényt, amikor fényképről próbálta felismertetni Kruchina Károllyal a kapitányságon bántalmazó rendőrt.

A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a felismerésre bemutatás során "a terheltnek vagy a tanúnak - ha más lehetőség nem áll rendelkezésre - felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható."

Azaz a fényképekhez csak akkor lehet folyamodni, ha a személyes felismerésre bemutatás nem oldható meg. "Mivel nem valószínű, hogy az érintett rendőrök személyes megjelenése akadályokba ütközne, az ügyészségnek a bizonyítási eljárást nem lett volna szabad fényképekkel lebonyolítania." - nyilatkozta az Indexnek Kádár András Kristóf, és ezzel Dénes Balázs is egyetért.