Iskolába akarunk járni!

Szeptember eleje, 8 fok, szakadó eső, viharos szél, csak néhány napja kezdődött el a tanév, a mátraszőlősi általános iskola harminc diákja azonban a lelakatolt iskola előtt tüntetett szerda délelőtt. Szülők, nagyszülők, pedagógusok, valamint a helyi cigány önkormányzat képviselői is csatlakoztak hozzájuk, a demonstrációt rendőrök biztosították.

A gyerekek transzparensekkel a kezükben skandálták lelkesen, hogy "iskolába akarunk járni" meg "le a lakattal". Néha becsúszott egy "mondjon le" is, ezt azonban a felnőttek felszólítására gyorsan korrigálták. A néhány tucat ember azért vonult a helyi általános iskola elé, mert az önkormányzat augusztus 30-án, a tanévkezdés előtti utolsó pillanatban döntött úgy, hogy jogutód nélkül bezárja az intézményt.

"Amíg ki nem nyit az iskola, itt leszünk" - mondta egy másodikos kislány. "Úgy szeretjük a tanárokat, mint a szüleinket. Pásztón úgyse lesznek ilyen jó tanárok, meg ott megvernek a gyerekek" - így a barátnője. Volt olyan kisfiú, aki azon aggódott, hogy mi lesz vele, ha napközben megbetegedik.

45 gyerek sorsa

A képviselő-testület döntése értelmében 45 gyerek nem kezdte meg a tanévet. Tavaly még kilencven gyerek tanult az iskolában, de a tavasszal kezdődő bizonytalanság miatt sok szülő úgy döntött, hogy a szomszédos Pásztóra küldi gyerekét. Július közepén még úgy tűnt, meg lehet menteni az iskolát, ekkor Tóth Gyula polgármester fel is kereste a tanári kart, és közölte velük a hírt, mesélte egy demonstráló pedagógus.

Szintén júliusban az önkormányzat társulási szerződést kötött Pásztóval, ez azonban akkor még nem jelentette a mátraszőlősi iskola bezárását. A szülőket arról tájékoztatták, ha Pásztóra viszik gyerekeiket, akkor iskolabusz szállítja őket a Dózsa György és a Gárdonyi Géza iskolákba.

Az önkormányzat képviselő-testülete végül az augusztus 30-án tartott rendkívüli ülésen mégis úgy döntött, hogy bezárják az iskolát. A mátraszőlősi roma kisebbségi önkormányzat nem értett egyet a döntéssel, mondta el Danyi Károly elnök. Az Országos Cigány Önkormányzat erről megerősítő nyilatkozatot adott ki. A társulási szerződés egyébként érvényes, a szülők bármikor átvihetik a gyereket Pásztóra.

A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, Szandai László kedden, a Roma Sajtóközpontnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy mivel a fenntartó nemzeti etnikai kisebbségi nevelést is folytatott, a közoktatási törvény szerint az iskolát csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével lehetett volna megszüntetni. Mivel a testület nem járult hozzá, az önkormányzat döntése jogszabálysértő és érvénytelen, ezt levélben jeleztek is az önkormányzatnak.

Bírósághoz fordulnak

A mátraszőlősi testületnek így szeptember 7-ig újra meg kell vitatnia a témát, és döntést kell hozniuk. Úgy tudjuk, az ülést péntek este 6 órára hívták össze. Szandai László elmondta azt is, hogy ha az önkormányzat képviselő-testülete nem fogadja a törvényességi észrevételt, bíróság elé viszik az ügyet.

Danyi József kisebbségi önkormányzati képviselő szerint hasonló lépést terveznek a kisebbségi önkormányzat, a szülők és az iskola pedagógusai is. "Nem értem, hogy a polgármester hogyan alacsonyodhatott le ilyen szintre, hogy ezt felvállalja - fogalmazott Danyi. - Ha hétfőn nem nyitja ki az iskolát, bírósághoz fordulunk."

A pedagógusok utcára kerültek

Fedeliné Jakab Erika, aki fizikát, technikát és matematikát tanított Mátraszőlősön, arról beszélt, hogy egy remekül felszerelt intézményt akarnak most bezárni. Példaként említette, hogy a számítógépteremben minden gyerekre jut külön gép, hogy a fizikaszertár megfelelően van felszerelve ahhoz, hogy a legfontosabb kísérleteket órán el tudják végezni.

Fedeliné azon is fel van háborodva, ahogy a döntést a tanári karral közölték. Mindössze két órát kaptak, hogy elhagyják az épületet, majd rendőri kísérettel kitessékelték őket, aztán lelakatolták az épületet. "Most mehetek a munkanélküli-hivatalba ahelyett, hogy nyáron munkát kerestem volna magamnak. Azért még reménykedek."

Fenyegetés, zsarolás

Megjegyezte azt is, hogy a polgármester valódi hadjáratot indított, hiszen januárban még 93 gyerek járt az iskolába, Tóth Gyula közbenjárására a létszám azonban majd felére csökkent, hiszen a szülők a bizonytalanságot látva inkább a pásztói iskolákat választották.

Több szülő arról számolt be, hogy a polgármester személyesen keresett fel családokat, hogy meggyőzze őket az átiratkozásról. Hallottunk olyan történetet is, hogy a gyerekek intézetbe adásával fenyegetőzött, ha a szülők nem Pásztóra küldik őket iskolába.

A polgármester racionalizál

Több demonstráló kifogásolta, hogy az önkormányzat képviseletében senki sem jelent meg az iskolánál, mitöbb, "napok óta nem látni az utcán sem az önkormányzatnál dolgozó tisztségviselőket". Felkerestük tehát a polgármesteri hivatalt, ahol már a kapun az a felirat fogadott, hogy ma nincs ügyfélfogadás. A hivatalba azért bejutottunk, de személyesen nem sikerült beszélni a polgármesterrel.

Tóth Gyulát végül telefonon tudtuk elérni, személyes nyilatkozatra nem vállalkozott. Kérdésünkre elmondta, hogy hosszú távon az iskola úgysem működött volna, az intézmény finanszírozása évek óta problémás. Arra a felvetésre, hogy polgármesterként miért nem az iskola fennmaradását támogatja, közölte, hogy a legjobbat akarja a gyerekeknek, de az iskola megmentésével nem jutna pénz beruházásokra, tervbe vették ugyanis ipari és lakóingatlanok kialakítását. "Ha nincs munkahely, nem kell iskola sem, mert az emberek elmennek a faluból, és a lakosság elöregszik" - fogalmazott a polgármester.

Tóth Gyula közölte, hogy az állagmegóvás érdekében a polgármesteri hivatal beköltözik az iskolaépületbe, továbbá ingyenes internetezési lehetőséget akarnak ott biztosítani. "Lehet, hogy 10 év múlva szükség lesz az épületre iskolaként, addigra megváltozhat az emberek gyerekvállalási kedve."

Vélt indokok

A polgármester tagadta, hogy zsarolta vagy fenyegette volna a családokat, azt azonban elismerte, hogy valóban voltak olyan szülők, akiket személyesen keresett fel az ügyben. Megjegyezte: természetesen ő is sajnálja, hogy az iskolát be kellett zárni, és szerinte a szülőknek csak vélt indokaik vannak a megszüntetés ellen.

Hangsúlyozta, hogy a két település között mindössze három kilométer a távolság, Mátraszőlős Pásztóhoz közeli végéből akár közelebb is vannak az iskolák, mint helyben. Összefoglalva elmondta, hogy a pénzhiány és az kis gyereklétszám miatt kényszerültek a lépés megtételére. A közigazgatási hivatal állásfoglalásáról annyit közölt, hogy a törvénysértés megállapítása a hivatal rendelkezésére álló iratok alapján történt, azóta viszont teljesebb körű tájékoztatást kaptak, így nem biztos, hogy állásfoglalásukat fenntartják.

A gyerekek könnyen beilleszkednek

A társulási szerződés alapján kialakított rendszer működik, bár "a személyes véleményem az, hogy egy településnek szüksége van iskolára, ahogy papra is", fogalmazott a pásztói Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója. Tengerészné Simon Mária hozzátette, hogy a szülők aggodalmai ellenére a mátraszőlősi gyerekek tökéletesen be tudnak illeszkedni a közösségbe, bár idén a beíratott 21 gyerekből csak öt jelent meg az iskolában.

Arra a korábban elhangzott kritikára, hogy Pásztón 30-40 gyerek zsúfolódik össze egy osztályban, elmondta, hogy valóban nem ideálisak az osztálylétszámok, de a tanítást ez nem gátolja. Vele magyartanárként például előfordul, hogy a verseket szünetben kéri számon tanítványaitól.