Törlőkendő, műszer és tű marad leggyakrabban a betegben

A sebészeti szakmai kollégium már tavaly márciusban kiadott egy ajánlást, amely alapján elkerülhető lenne, hogy a műtétek után a betegben törlőkendő, varrótű, műszer vagy más idegen test maradjon. Mint kiderült, az ajánlást nem mindenütt alkalmazzák.

Az Index is beszámolt róla, hogy májusban egy beteg a soproni kórházban végzett műtétje után három héttel meghalt a sebében maradt műtéti törlőkendő miatt. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a rendőrség.

Nemkívánatos események

„Ez egy ajánlás, de nagyon fontos, hogy a kórházak ezt saját házi szabályzatuk részévé tegyék, és alkalmazzák is", mondta az Indexnek Jakab Ferenc professzor, a Sebészeti Szakmai Kollégium elnöke. Ha vannak ilyen előírások, utasítások, szigorú műtéti rendet határoznak meg, s ezt be is tartják, tette hozzá, akkor elkerülhetők az ilyen esetek.

A kollégium által készített dokumentum szerint „a műtéti területben véletlenül visszamaradt idegentest leggyakrabban valamilyen törlő”, s relative gyakran marad valamilyen műszer vagy varrótű a betegben az operáció után. A protokoll szerint leginkább az orvos fáradtsága, figyelmetlensége, a műtét bonyolultsága, és a nem megfelelően képzett műtői segédszemélyzet miatt következnek be ilyen esetek.

A szakmai kollégium ugyanakkor megállapítja: „idegentestek véletlenszerű visszahagyásának megelőzésére sem a külföldi, sem a hazai szakirodalom alapján biztos módszer nincs, illetve nem ismert. Ebből következik, hogy a legnagyobb gondosság mellett is, bizonyos körülmények között előfordulhat ez a nemkívánatos esemény".

A kollégium szerint idegen test visszamaradása a műtét után bizonyos esetekben nem tekinthető gondatlanságnak vagy a szakmai szabályok megszegésének. Ilyen például az, ha a műtét közben a beteg állapota váratlanul romlik, életveszélyes vérzés következik be, s a műtétet gyorsan be kell fejezni. Az ilyen akut esetekben is maximális figyelmet és rendet kell tartani a műtőben, hogy hangsúlyozza Jakab Ferenc.

Egyszerű módszer

A szakmai kollégium több módszert is ajánl a „nemkívánatos események" elkerülésére. A legegyszerűbb módszer, amit régóta alkalmaznak, hogy a műtét elején és a testüreg visszazárása előtt is megszámolják a felhasznált törlőkendőket és műszereket. Ajánlatos olyan műszertálcákat alkalmazni, melyeken a műszerek száma standardizált, a varrótűket pedig mágneses lapon érdemes tárolni, áll a szakmai protokollban.

Ma már olyan kötszereket, törlőkendőket alkalmazunk, amelyet a röntgen is kimutat, mondja Jakab Ferenc. Az Egyesült Államokban a betegekről a műtét után röntgent készítenek, s a felvételt archiválják, ezt a gyakorlatot már Magyarországon is alkalmazzák, mondta a professzor.

A protokoll szerint érdemes a műtéti leírásban azt is rögzíteni, hogy a sebet alaposan átvizsgálták, és minden textília és műszer hiánytalanul megvan. Ha kiderül, hogy valami a beteg testében maradt, gondosan át kell vizsgálni a műtéti területet, s - ha lehetséges - ismét fel kell nyitni a testet, áll a kollégium ajánlásában.

Ha idegen test maradt a sebben, az leggyakrabban tisztázatlan eredetű lázzal jelentkezik. Ezek az idegentestek a későbbiekben szövődmények forrásai lehetnek, és ha későn ismerik fel és távolítják el őket, a beteg halálát is okozhatják.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!