Orbán: semmi csúnyaság

- Nem történt semmi olyasmi, amit csúnyaságnak nevezhetnénk, Keller képviselőtársamnak higgadtan, nyugodtan és csendben mondtam el véleményemet a kialakult helyzetről - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában.

Keller László szocialista képviselő kedden a Parlamentben azt állította: a miniszterelnök bekiabálásában hazaárulónak nevezte az ellenzéket, és emiatt a szocialista frakció elhagyta az üléstermet.

Hozzászóláson kívül hangzott el

- Ilyen parlamenti hozzászólás természetesen nem hangzott el, sem az én részemről, sem más kormánypárti képviselő részéről. Hozzászóláson kívül elhangzott. Parlamenti képviselők időnként szoktak beszélni egymással még a plenáris ülés alatt is - fogalmazott a miniszterelnök. Keller László az Index megkeresésére nevetségesnek nevezte, hogy egyszerű beszélgetés során hangzott volna el a "hazaáruló" kifejezés, mert legkevesebb nyolc méterre ül a kormányfőtől. A politikus azt is hozzátette: nem az EU-csatlakozás kapcsán zajlott vitában, hanem a magyar-román egyetértési nyilatkozatról folytatott szócsatában "vesztette el a miniszterelnök a fejét".

Orbán Viktor szerint az tette feszültté a parlamenti ülést, hogy miután az Európai Bizottság közzétette a bővítésre ajánlott pénzügyi kereteit, amelyek Magyarország érdekeivel élesen szemben állnak, az ellenzék a kormányt teszi felelőssé a javaslatért, és ezzel nehezíti a kabinet munkáját, gátolja a jó eredmény elérését.

Baj van az ellenzékkel

- Baj van, ilyen ellenzékkel nagyon nehéz lesz eredményeket elérni, sikeresen tárgyalni Brüsszelben úgy, hogy közben a kormány hátában egy ilyen ellenzék dolgozik, érzésem szerint Magyarország minden polgárának érdeke ellenében - hangoztatta Orbán Viktor.

Az MSZP nem vesz részt a parlamenti munkában Kedden nyilvánvalóvá vált, hogy a miniszterelnök kijelentésével, és a mögötte álló felfogással, az ellenzék ellenséggé nyilvánításával átlépte azt a határt, amely a parlamenti demokráciát elválasztja a diktatúrába hajló önkényuralmi törekvésektől - áll a szocialisták szerdán kiadott rendkívüli közleményében. Az MSZP vezetése ezért úgy döntött: a választásokig nem vesz részt a parlamenti munkában.

Közölte azt is, hogy a másik kilenc tagjelölt országban képesek összefogni a politikai erők ebben a helyzetben, csak nálunk nem. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a dolgok lényegét tekintve továbbra is egyetértés van a kormány és ellenzék között arról, az EU-csatlakozás az egyetlen út Magyarország számára.

A bővítési biztos szerint nincs gond

Günter Verheugen bővítési biztos minapi kijelentésével kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: a magyar mezőgazdaság szerkezetével nincs különösebb baj, az nem rosszabb, mint az uniós tagállamoké. Mint mondta, a magyar mezőgazdaság és a gazdák versenyképesek lennének az uniós piacon, ha ugyanazt a támogatást kapnák, mint az EU-országok.

- Azért akarunk csatlakozni, hogy a versenyfeltételek egyenlőek legyenek - emelte ki Orbán Viktor. Megemlítette, hogy 1999-ben még egyetlen fillért sem akart adni az EU az újonnan belépő országok számára közvetlen mezőgazdasági kifizetésekre, a mostani brüsszeli munkadokumentum azonban már 25 százalék körüli részesedést tartalmaz.

Csak rövid átmeneti időszak elfogadható

- Ha ez sikerült, miért ne lehetne tovább javítani a helyzetet? - tette fel a kérdést. A kormány célja továbbra is a támogatások 100 százalékának elérése. Orbán Viktor elmondta azt is, hogy nem szabad elfogadni az unió hosszú átmeneti időszakra vonatkozó koncepcióját sem. Ha egyáltalán szükséges átmeneti időszak, akkor a magyar álláspont szerint az semmiképpen sem nyúlhat túl 2007-en, amikor új költségvetési időszak kezdődik az unióban.

Hazaárulás A Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint : az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn büntettet követ el, és 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés 10 évtől 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást súlyos hátrányt okozva, állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, háború idején, külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybe vételével követik el.