Orbán készen áll a kormányzásra
További Belföld cikkek
- Szijjártó Péter: Minden szinten folyamatos a magyar–szlovák párbeszéd a nyelvtörvény ügyében
- Felfüggesztett börtönre ítéltek két férfit, akik bulizó fiatalokra támadtak Óbudán
- „Kutyából nem lesz szalonna” – Várhelyi Olivér miatt ment neki a DK a Tisza Pártnak
- Hankó Balázs: Ha a hungarofób Manfred Weberre várnánk, nem lenne a magyar fiataloknak jövője
- Így reagál a kormány a lakhatási válságra, folytatódnak a béremelések is
Közjó és szolidaritás címmel tartotta a Polgári Kormányzás 2006 konferenciasorozat záró rendezvényét a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség. Nyitóbeszédében Navracsics Tibor, a programot előkészítő munkacsoport vezetője külön köszöntötte a Miniszterelnöki Hivatal megjelent munkatársát, reményét fejezve ki, hogy a kancellárián is hasznosítják majd a rendezvényen elhangzottakat.
Kétkamarás parlamentet
A rendezvényen Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója az egyház és az állam viszonyáról fejtette ki álláspontját. Lánczi András, a Polgári kormányzás 2006 Munkacsoportban közreműködő politológus a politika megújításáról tartott előadást. Lánczi többek között a parlament létszámának csökkentését, a kétkamarás parlament megteremtését szorgalmazta, bírálva a választási rendszert is. Lánczi szerint növelni kéne az egyéni körzetek számát, mert több felelősséggel tartozik az, akinek van körzete, mint akinek nincs.
Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója pedig arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy a a "balliberális szellemi terrorkommandó" a Mohamed-karikatúrák ügyében a szólásszabadságot hangoztatta, míg az Ausztriában bebörtönzött holokauszt tagadó elmarasztalását pedig ünnepelte.
Orbán Viktor megköszönve a Polgári kormányzás 2006 munkacsoport munkáját úgy fogalmazott: "Ma kellő visszafogottsággal, szerényen, de jókedvűen kijelenthetjük, hogy készen állunk a kormányzásra".
"Nem a vadkapitalizmus hőseire van szükségünk"
A politikus a Károli Gáspár Református Egyetem dísztermében tartott konferencián hangsúlyozta: a magyar szolidaritás politikájával, a szolidáris piacgazdaság programjával rendelkező erőnek kellene a következő választáson a kormányzásra felhatalmazást kapnia. "A magyar szolidaritás gazdasága, állama és politikája azt jelenti, hogy (...) olyan kormányt választunk magunknak, amely a magyar emberek szemével nézi a világot, magyar fejjel gondolkodik, magyar szívvel érez és a magyar érdekek megvédését tarja a legfontosabbnak" - mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: ennek vannak a következő kormány összetételére vonatkozó konzekvenciái is. "Vannak hibák, amiket nem érdemes újra elkövetni, ha egyszer le akarjuk zárni a vadkapitalizmus korszakát, akkor ebben a munkában természetesen nem a vadkapitalizmus hőseire és főszereplőire van szükségünk, ez olyan volna, mint amikor két farkas és egy bárány szavaz arról, hogy mi legyen a vacsora" - jegyezte meg.
A magyar szolidaritás programjára van szükség
Álláspontja szerint szolidáris állam, szolidaritás elvére épülő program úgy nem jöhet létre, "hogyha valaki azt mondja, hogy van egy ember, van egy program".
"Nekünk ugyanis nem egy ember programjára van szükség, hanem a
magyar szolidaritás programjára, amelynek nem egy - két szóban
mondom - <
Kifejtette: a magyar szolidaritás azt jelenti, hogy "mindenki mindenkiért és nem mindenki egyért", azt jelenti, hogy Magyarország mindenkori miniszterelnöke is csak egy a sok magyar közül, akinek ki kell állnia minden magyarért, legyen az jobboldali vagy baloldali. "A demokratikus viták nagy része az emberek túlnyomó többségét foglalkoztató kérdésekről kell, hogy szóljon, nem az egyébként fontos értelmiségi értékvitákról" - jelentette ki a Fidesz elnöke, megjegyezve: ha a populizmus vádját így kell érteni, akkor vállalható.
Politikus befolyásolási törvényt kell alkotni
Orbán Viktor reagálva az előtte szóló Lánczi András politológus beszédére, úgy vélte, már Magyarországon is foglalkozni kell azzal, hogy a "magán hatalmi gócok" hogyan befolyásolják a demokratikusan választott hatalmat. Véleménye szerint nem szabad megengedni, hogy a nyilvánosság azok kezében legyen, akik nem legitim hatalmi befolyást akarnak gyakorolni a kormányzatra vagy a parlamentre, valamint ki kell mondani és a következményekről is gondoskodni kell, hogy a demokratikus felhatalmazás elkerülhetetlen a közhatalom gyakorlásához.
Világosabban kell meghatározni a parlamenti képviselők összeférhetetlenségi szabályait,vélekedett leszögezve, meg kell alkotni a befolyásolás módját szabályozó törvényt, a közigazgatásban pedig szankciókat is tartalmazó etikai kódexet kell kialakítani.