A Rádió Bridge-t, az Autó-Motor Magazint, az Eurosport magyar nyelvű adását egyesítő Híd Rádió Kft. több mint 1,2 milliárdos éves bevétellel üzemelt 1998-ban, amikor a Postabankban leváltották Princz Gábort. A volt bankelnök médiabirodalmát azonnal dobra verték, Palik László és Héder Barna érdekeltsége, a H&DRA Rt. papíron 700 millióért megvett a postabanki 51 százalékos tulajdonrészből 26 százalékot, de ezt nem fizette ki. A tartozással terhelt üzletrész négy hónap múlva át is került a PB Workouthoz, ahhoz a céghez, amely 30 milliárd értékben átvette a bank vállalkozásait, és aminek a feladata az ilyen, kétes kintlevőségek, cégek minél drágább eladása volt.
A banki vagyont értékesítő PB Workout annak idején nem sokat törődött azzal, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa a levezényelt ügyletekről. A cég tevékenységéről az Állami Számvevőszék egyik jelentése tartalmaz rövid áttekintést, és nemrég nyilvánosságra került egy, eddig nem tisztázott eredetű jelentés, amely valószínű, hogy része a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2000-es jelentésének vagy jelentéstervezetének. A dokumentumban szereplő adatok szerint komoly pénzügyi manőverek kísérték a Híd Rádió Kft. eladását, amin végül egy Delaware-i offshore cégnél kötött ki.
Vásárlás az eladótól kapott hitelből
Palik ajánlotta az exminiszter öccsét
Piaci értesülések szerint közel 1 milliárd forintért lett az amerikai Elliott Associates L.P. nevű befektetési alap tulajdona a Híd Rádió Kft., -- írta 2003-ban a
Figyelő, a lapnak nyilatkozó Palik azonban ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta. A Figyelő cikke szerint "az Elliott az adásvétel után kikérte Palik véleményét az új vezető személyét illetően. Ő Deutsch Péter egykori magasugrót, az Eurosport kommentátorát, személyes jó barátját, az ex-sportminiszter öccsét javasolta, akit a vevő elfogadott". A lap kérdésére, miszerint vajon Deutschot a sporteredményei predesztinálták-e a vezetői poszt betöltésére, Palik azzal hárított: barátja évekig dolgozott mellette az Eurosportban, megtanulta a szakmát, mindemellett ambiciózus volta miatt javasolta a cég élére. Ugyancsak visszautasította Palik azt a feltételezést, miszerint a miniszter-báty hálája nyilvánult volna meg abban, hogy megkapta a sporttárcához tartozó Hungaroring elnök-vezérigazgatói székét 2001-ben.
A nyilvános cégpapírok és a munkaanyag egybehangzó állításai szerint a korábbi kisebbségi tulajdonos 1998. szeptember 3-án jutott hozzá a bank tulajdonrészéből 26,02 százalékhoz. A szerződés szerint Palik László és Héder Barna cégének 700 millió forintot kellett volna fizetnie. A H&DRA Rt. azonban nem fizetett, hanem ugyanekkora összegű hitelt is kapott a Postabanktól, amire az üzletrész volt a fedezet. A tartozás összege szerepel a cég 1998-as mérlegében is a rövid lejáratú kötelezettségek között. A tranzakció alapján az a következtetés adódna, hogy Híd Rádió 2,8 milliárd forintot ért: ezt az Indexnek nyilatkozó szakértők egyértelműen irreálisnak tartották. A bank által megtartott, 24,98 százalékos üzletrész könyvszerinti, 489,8 milliós értéke is túlzó lehet. A megmaradt üzletrész, illetve a hitel értékesítése után viszont így a Postabank csak ezen két tétel után 1,092 millió forintot számolhatott el a kintlevőségek fedezetéül szolgáló céltartalék terhére, amit a költségvetés a konszolidáció során kipótolt. Magyarán ennyi közpénzt kapott a bank, hogy megszabaduljon a rádiótól.
A 700 milliós szerződést a Kehi-jelentés szerint 1999-ben módosította a Workout Kft, amely ekkor már a követeléssel és a bank tulajdonában maradt 24,98 százalékos üzletrésszel is rendelkezett. A tartozásból a módosítással elengedett 439,8 millió forintot. Ez banknak nem jelentett veszteséget, mert a költségvetésből finanszírozott céltartalék alapjául az eredeti szerződésben szereplő számok szolgáltak. Erre utal a a Kehinek tulajdonított munkanyagban az a javaslat, hogy a módosítás nyomán a banknak 439,8 millió forintot vissza kellene fizetnie a költségvetésnek.
A Kehi sem érti?
A munkaanyag a tranzakció további menetét illetően meglehetősen zavaros: a dokumentum utal arra, hogy a Workoutnak a Postabank igazgatósága előírta, hogy a tulajdonrészt külföldi vevőnek kellett eladni. A jelentés szerint ezen előírásnak a tranzakció nem felelt meg, noha a cégadatok szerint 1999. július 29-én az Egyesült Államokbeli Elliot Associates Lp. lett a Híd Rádió Kft. 100 százalékos tulajdonosa. A tranzakció befejezése már az anyag készítői számára is homályosan zajlott: ez utóbbira utal az a megfogalmazás, mely szerint a tranzakció végét nem a Workout cég vezényelte le, hanem az az "ügyfél" rendezte, aki ráadásul 61 milliós tagi kölcsönt is felvett 1999-ben "a Híd Rádió Kft-n keresztül a Workout Kft-től, amit ezer forintért értékesített egy külföldi cégnek".
Ami bizonyos: az Elliot Lp. megjelenésével egyidőben Palik és Héder átadta a cég vezetését Deutsch Tamás öccsének, Deutsch Péternek.
Vizsgálóbizottság a választás után
Nyilvánossá kell tenni a Postabank konszolidációjáról készült Kehi-jelentést, véli Vadai Ágnes. A szocialista politikus ugyanakkor konkrétan nem árulta el, ezt mi módon képzelik el, amikor a titkosságot a kormány oldhatja fel. Érdekesség ugyanakkor, hogy a kormánypártok számára legkésőbb a kormányváltáskor tudomást kellett szerezniük az anyag létéről az átadás-átvételi dokumentumok között. Parlamenti felszólalásaiban mostani kormánypárti képviselők is utaltak az anyagra, és a Princz Gábor elleni perben is felbukkant az anyag, mostanáig mégsem tettek az ügyben döntési helyzetben lévők semmit a nyilvánosságra hozatal érdekében. Vadai azt hangoztatta, a következő ciklusban felálló vizsgálóbizottságnak kell tisztáznia, ki és miért állította le a vizsgálódást és azt is, hogy miért titkosították az anyagot húsz évre, illetve, hogy konkrétan ki a titokgazda. "Az Orbán Viktor kormányához köthető Postabank-konszolidáció felveti a korrupció gyanúját" - fogalmazott Vadai Ágnes.
Veres János további vizsgálatot tart szükségesnek a Postabank konszolidációjával kapcsolatos ügyben. Erről a pénzügyminiszter Nyíregyházán nyilatkozott az MTI-nek. "Kezdeményeztem az illetékeseknél, hogy vizsgálják meg a pénzintézet konszolidációjával kapcsolatos kormányzati ellenőrzési hivatali (KEHI) jelentés titkosításának körülményeit" - mondta a pénzügyi tárca vezetője. Hozzátette: a Postabank konszolidációjára közpénzt, 152 milliárd adóforintot fordított annak idején az Orbán-kormány, így a nyilvánosságnak joga van megismernie a történteket. Veres János közölte, hogy a Pénzügyminisztériumban már lezárult
egy, az üggyel kapcsolatban elrendelt vizsgálat. Megállapították, hogy a minisztériumban annak idején Varga Mihály, a tárca akkori vezetője és kabinetfőnöke voltak azok, akik véleményezték a Postabank konszolidációjával kapcsolatos KEHI-jelentés tervezetét, amely titkosított minősítéssel érkezett. A szakmai véleményezés után a kabinetfőnök küldte vissza a KEHI-hez a dokumentumot, így az iratból példány nincs a minisztériumban - emelte ki Veres János.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
