Elérzékenyülve tett vallomást Rejtő E. Tibor

Két volt - szocialista - pénzügyminisztert is megemlített a Kulcsár-ügyben kihallgatott K&H bankos ex-vezérigazgató, Rejtő E. Tibor hétfőn, a brókerbotrány folytatódó tárgyalásán. A Fővárosi Bíróság előtt Rejtő tagadta bűnösségét és feltette a kérdést: miután évi 200 milliót keresett bankvezérként, miért sikkasztott volna? Rejtő tudomása szerint az off-shore cégként működő Britton LLC mögött amerikai befektető(k) állnak, álltak.

Rejtő a tárgyaláson elsírta magát, bár utóbb az Index kérdésére azt nyilatkozta, ezt rosszul látták az újságírók. Rejtő hangja mindenesetre akkor csuklott el, amikor arról beszélt, hogy felesége súlyos beteg, és gyermekét fel akarja nevelni.

Rejtő vallomásának nagy részében azt magyarázta, miként hamisította meg aláírását Kulcsár Attila, illetve hogy a K&H brókercégénél zajló ügyletekhez neki semmi köze nem volt, nem tudott róluk, sőt, kifejezetten az ő fellépése ellenére folytak bizonyos ottani tevékenységek.

Előzőleg Kerék Csaba - váratlanul - írásos nyilatkozatot adott át a bírónak. A tárgyalást vezető Varga Zoltán ezután maga olvasta fel a dokumentumot, noha a bíró eredetileg biztatta a Britton Kft. ügyvezetőjét, hogy ő olvassa fel saját nyilatkozatát. Kerék kihallgatása korábban két napon keresztül zajlott, előbb csütörtökön, aztán pénteken hallgatta meg a bíróság a - nem off-shore cégként működő - Britton Kft. vezetőjét.

Kerék Csaba szerint az ügyészség téves koncepció alapján nyomozott

Kerék írásában újra hangsúlyozta, hogy az ügyészség vádirata Kulcsár Attila vallomásán alapul, amely hamis színben tünteti őt fel. Kerék szerint az ügyészség és Kulcsár között "szándékazonosság" van, mármint az, hogy őt tegyék meg felelősnek olyan ügyekben, amelyekhez semmi köze nincs. Így például ő nem is férhetett hozzá a K&H csoport technikai számláihoz, nem is ismerte azok létezését, így a pénzek utólagos allokációját ő egyáltalán nem intézhette.

Kerék szerint az ügyészség téves koncepció alapján nyomozott, és nem Kulcsár Attila első vallomása alapján dolgozott, amelyben az exbankos a K&H csoport vezetőire vallott, hanem későbbi, módosított Kulcsár-vallomások alapján folytatta az eljárást. Kerék szerint az ügyészség nem ellenőrizte Kulcsár Attila vallomásában az ellentmondásokat, és nem végezte el a szembesítést sem.

Kerék ezután kérte a bíróságot, hogy szembesítsék Kulcsár Attilával. A bíró erre azt válaszolta, hogy miután Kulcsár nem hajlandó a bíróság előtt vallomást tenni, szembesítésre sem kényszeríthető, minthogy ez Kulcsár jogainak megsértését jelentené.

Rejtő Tibor megható vallomása

Ezután következett Rejtő Tibor, a K&H Bank exvezére, aki néhány személyes kérdésre válaszolt, azután felolvasta összegző nyilatkozatát. Rejtő ugyanakkor az ügy érdemi részére vonatkozóan nem akart kérdésekre felelni.

Az exvezérigazgatóról kiderült, hogy jelenleg nincs foglalkozása, nincs rendszeres jövedelme, sőt feleségének sincs jövedelme. Vagyonát zár alá vették. Későbbi nyilatkozatából kitűnt az is, hogy korábban évente 200 millió forintot keresett, karrierje csúcsán volt, amikor a büntetőeljárás derékba törte pályafutását. Ennek kapcsán Rejtő megjegyezte: miért lett volna érdekében, hogy sikkasszon, amikor évente ennyi pénzt keresett?

Szerinte Kulcsár Attilával ő rendszeresen egyeztetett, naponta átlagosan 10 percet. Ez azonban Kulcsárnak a K&H Bankban végzett tevékenységével volt kapcsolatos, nem pedig a brókercégnél végrehajtott ügyleteire. A bankban Rejtő szerint Kulcsár az önkormányzati, az egészségpénztári és az uniós projektekkel foglalkozott, méghozzá politikai kapcsolatai révén rendkívül sikeresen. Rejtő egyébként üzletfeleinek tényleg ajánlotta Kulcsárt, mint befektetési tanácsadót, de arról nem tudott, hogy a K&H Equitiesnél mi folyt.

Vizsgálatok sem mutattak ki semmit

Szerinte a K&H Equities nem is tartozott teljesen a K&H Bank alá, minthogy a többségi tulajdonosa a brókercégnek az amszterdami központú ABN-Amro bank volt. A magyar K&H - amely a belga KBC és a holland ABN-Amro közös érdekeltsége volt abban az időben - csak 50 százalék mínusz 1 részvénnyel rendelkezett. Ám a brókercég gyakorlatilag szabad kezet kapott azáltal, hogy a hollandok kivonultak a menedzsmentből.

Rejtő beszélt arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) többször is ellenőrzést folytatott a K&H Equitiesnél. A PSZÁF jelzéseire többször is belső vizsgálat indult az Equitiesnél, illetve a bankcsoportnál. A belső vizsgálat ugyanakkor nem derített fényt számos dologra. Amire fényt derített, arról pedig az Equities, tehát a K&H-leányvállalat vezetői mindig azt mondták, hogy kijavítják a hibákat. Utóbb azonban ezeket a hibákat nem - vagy nem eléggé - korrigálták Rejtő szerint.

Politikusok nevét is megemlítette Rejtő

Az exvezérigazgató úgy vélte: ha a könyvvizsgálók, a belső ellenőrzés, illetve a menedzsment megfelelően végezte volna a dolgát, akkor Kulcsár Attila nem hajthatta volna végre tranzakcióit. Ennek kapcsán Rejtő a bank négy korábbi vezérigazgató-helyettesének is megemlítette a nevét. Ludo Jacobs a belső ellenőrzésért volt felelős, Zarnóczi Tibor pedig Kulcsár közvetlen felettese volt a bankban. Draskovics Tibort egy alkalommal Rejtő azzal bízta meg, hogy vezér-helyettesként készítsen előterjesztést a K&H Equities megszüntetésére. Ez el is készült, de a belga tulajdonosok, a KBC megakadályozta a brókercég megszüntetését.

Rejtő László Csaba nevét említette negyedikként a vezér-helyettesek közül. Azt mondta, megbízta László Csabát, hogy készíttessen egy jelentést a brókercégről. Ez szintén elkészült - független szakértők bevonásával - de ez sem mutatott ki nagyobb szabálytalanságokat. (Rejtő egyikőjükre sem tett negatív kijelentéseket, csupán megemlítette a nevüket.) Érdekesség, hogy mind László Csaba, mind Draskovics később pénzügyminiszterek lettek Medgyessy Péter szocialista többségű kormányában.

A K&H Equities különböző vezetői nem jelentették Rejtőnek a leányvállalatnál történt szabálytalanságokat.

A hamis email

Rejtő kitért arra., hogy Kulcsár Attila egy emailt hamisított, amellyel az ő nevét felhasználva járt el a banknál, különböző törvénytelen ügyleteket jóváhagyatva. Rejtő hosszasan bizonygatta, hogy ez az email hamis aláírást tartalmaz, pontosabban valóban az ő aláírása, de ő egy másik papírt írt alá, amelyhez Kulcsár egy cetlit csatolt. Ő ezt a cetlit akarta aláírni, de Kulcsár nem hagyott neki helyet, és így egy üres, de a cetlihez kapcsolt papírt szignált. Ezt a papírt aztán Kulcsár a maga céljaira használta fel. (Ezt korábbi vallomásaiban Kulcsár is elismerte, csaknem szó szerint úgy, ahogyan ezt most Rejtő előadta.)

Rejtő hangsúlyozta azonban, hogy ha a menedzsment tagjai, a belső ellenőrzés vagy a K&H Equities vezetői és illetékesei megfelelően járnak el, Kulcsár nem léphetett volna fel ezzel a papírral. Kulcsár már kétmilliárd forintot levett bizonyos ügyfelek számlájáról, mire elkezdett ténykedni az ő aláírásával "kiegészített" emaillel, tehát ténylegesen nem volt szükség erre a hamis dokumentumra a szabálytalanságokhoz, mondta Rejtő, aki azt is hozzátette, hogy az email létezéséről, amelyet Kulcsár Attila felhasznált a brókercégnél, a K&H Equities vezetői nem tettek neki jelentést.

Eleve bukásra volt ítélve a sikkasztásorozat?

Az exvezérigazgató szerint eleve bukásra volt ítélve a sikkasztássorozat, és ehhez ő soha nem járult volna hozzá, ha Kulcsár Attila megkérdezte volna a véleményét. Rejtő hangsúlyozta: szigorúan fellépett akkor Kulcsár és saját vezér-helyettesei ellen, amikor megtudta, hogy a K&H egyes vezetői pénzüket a K&H Equitiesnél forgatják. Azt is hangsúlyozta, hogy a K&H Equities nem rendelkezett portfoliókezelésre szóló jogosítvánnyal, ezért szabálytalanul jártak el a brókercégnél, amiről ő Szász Károlynak, a PSZÁF vezetőjének telefonhívásából értesült, utólag.

Rejtő szólt arról is, hogy a Montrade cég és a Britton LLC off-shore cég ügyleteiről nem tudott, akárcsak Kulcsár egyéb dolgairól. Ugyanakkor Schönthal Henriket és a Montrade-et ismerte, mivel Schönthal és ez a cég nagy nyugat-európai cégek ügyleteiben korábban már közreműködött.

Amerikai befektetők a háttérben?

A Britton LLC-ről Rejtő elmondta, hogy tudomása szerint amerikai befektetők álltak ennek az off-shore cégnek a hátterében. Korábban erről a cégről csak annyit lehetett tudni, hogy Kulcsár érdekeltségébe tartozott, és a magyarországi Britton Kft.-hez kötődött. Ez utóbbit, a magyar kft.-t irányította egyébként Kerék Csaba.