Januártól 40 ezer forint lesz a minimálbér

A miniszterelnök kísérletnek nevezte a minimálbér ilyen mértékű megemelését, amely igazolhatja, hogy a jelenleginél sokkal magasabb bérszínvonalon is versenyképes maradhat a magyar gazdaság. Orbán Viktor azt követően írta alá a minimálbér 40 ezer forintra való emeléséről szóló rendeletet, hogy a kormány képviselője úgy látta, nincs remény a megállapodásra a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel - adta hírül az MTI. A kormányfő kijelentette, a minimálbér kérdésében ugyan eltért a kormány és a munkaadók véleménye, de számos más kérdésben is egyeztetnek, és több munkaadói javaslatot beépítettek az adótörvényekbe és a költségvetésbe.

Járai: az emelés nyomán nem kell bérinflációs hatással számolni

A pénzügyminiszter bejelentette, előzetes számítások szerint a minimálbér-emelés, a járulékokkal együtt 100-105 milliárd forintos bérkiáramlási többletet jelent jövőre, vagyis mintegy 2-2,5 százalékkal emeli meg a nemzetgazdaság bérköltségeit, az emelés nyomán azonban nem kell bérinflációs hatással számolni. A minimálbér-emelésből adódó bérköltségtöbbletből 25-26 milliárd forint jelentkezik a költségvetési intézményeknél, s ezt a központi büdzsé biztosítja. Matolcsy György gazdasági miniszter határozottan cáfolta, hogy a minimálbér emelése nyomán 70-80 ezerrel nőhetne a munkanélküliek száma.

A vállalkozói szféra bérkiadásai a kormányzat számításai szerint 75-79 milliárd forinttal nőnek a döntés nyomán. Ezt az összeget a pénzügyminiszter szavai szerint a már elfogadott adó- és járulékmódosítások gyakorlatilag túlkompenzálják, hiszen azok nyomán 152 milliárd forinttal több pénz marad a gazdaságban. Az emelés makrogazdasági hatásairól szólva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a teljes béremelkedést kompenzálni fogja a termelékenység javulása.

A kormány a hét végén tárgyal a jövő évi köztisztviselői béremelés ütemezéséről - hangzott el a tájékoztatón. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban elmondta, azt akarják elérni, hogy a köztisztviselői kar tagjai hatszor annyit keressenek pályájuk végén, mint az elején. Ez mintegy 80 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent jövőre, aminek ütemezéséről várhatóan a hét végén dönt a kabinet.

Továbbra is 5-7 százalékos inflációt prognosztizálnak jövő évre

A rendkívüli sajtótájékoztatón elhangzott az is, a kormány jövőre a forint 5-6 százalékos felértékelődésével számol. A pénzügyminiszter megerősítette, az idén éves átlagban 9,8 százalékos inflációra számít. Ezt erősíti, hogy az első tíz hónapban az infláció átlagos értéke 9,7 százalék volt, és novemberre, illetve decemberre 9,6-10 százalékos inflációt vár a pénzügyi kormányzat. Járai Zsigmond kijelentette, hogy változatlanul 5-7 százalékos inflációt prognosztizálnak a jövő évre. Ebben a várakozásban azonban benne van az, hogy a kőolajárak 25 dollárra, illetve az alá csökkennek a fűtési szezon végére, valamint a várakozás, hogy jövőre az euró erősödni fog a dollárhoz képest.

Orbán Járiat győzködi

A miniszterelnök a szombati sajtótájékoztatón jelentette be először, hogy tárgyalást kezdett Járai Zsigmond pénzügyminiszterrel arról, hogy Surányi György jegybankelnök mandátumának lejártát követően ő töltse be az MNB elnöki posztját. Hozzátette: végleges döntés még nincs, a pénzügyminiszter több feltételhez köti, hogy elfogadja a jelölést. ,,Az én szándékom, hogy Járai Zsigmondot meggyőzzem" - jelentette ki Orbán Viktor. Arra a kérdésre azonban, hogy ki lesz a pénzügyi tárca új vezetője, Orbán Viktor nem adott választ.