Szeteyvel bukhat a bérezési reform is

2008.02.15. 14:24
Információink szerint holtpontra kerül a kormány humánpolitikai reformja, mert Szetey Gábor ex-személyügyi államtitkár távozásával nincs, aki vállalja érte a felelősséget. A minisztériumok vezetői mindenesetre nem érdekeltek az átalakításban: kevesbé tudnák befolyásolni a jutalmazást, és a fizetések mértékét.

Elbukni látszik a kormány rendszermegvalósítás-tervezési szolgáltatásokra kiírt pályázata (hivatalos nevén: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ szervezeti kiépítésének támogatása, integrált informatikai rendszerének és kapcsolódó számítástechnikai hátterének megvalósítása), ami alapjaiban változtatta volna meg a viszonyokat és a juttatásokat a minisztériumokban.

Eredményhirdetés nélkül

Szetey Gábor, a kormány ex-személyügyi államtitkára kezdte el bevezetni a minisztériumokon belül a teljesítményértékelési rendszert. Ennek része lett volna egy olyan infrastruktúra, ami központosította volna a minisztériumokon belüli fizetések, juttatások, jutalmak kiosztását, ennek kiépítésére lehetett pályázni. Felmentés csak a Külügyminisztériumnak és a Honvédelmi Minisztériumnak járt volna nemzetbiztonsági okokból, a többi minisztériumban azonban átrendezte volna a viszonyokat a reform: túl azon, hogy a teljesítményarányos bérezés új szemléletet hozott volna, az új rendszerben a munkáltatói jogok is átalakultak volna. A minisztérium vezetője a szokásos értelemben nem lett volna munkaadója beosztottjának. Az átalakítás egységesített bérezéssel járna, nem a minisztériumok magánügye lenne, hogy ki, mennyit keres.

Az egymilliárd forintos uniós támogatással dolgozó projekt keretein belül a pályázó cégek infrastruktúrát és szolgáltatásokat biztosítottak volna a minisztériumoknak. A pályázatot 2007 augusztusában írták ki, nyolc cég indult rajta, végül hárman jutottak tovább és tehettek ajánlatot: az IBM, a Hewlett-Packarddal és Fornax Zrt-vel együttműködésben az SAP, valamint a Freesofttal a Tata. Az eredményhirdetés tervezett időpontja 2007 december eleje lett volna, de ez elmaradt. A kormány illetékesei pontosan nem indokolták meg, hogy miért nem tudtak dönteni. Kérdésünkre a Kormányszóvivői Iroda elmondta, hogy a pályázat jelenleg még tárgyalásos szakaszban van, a tárgyalásokat azonban nem zárták le, így eredményt sem lehet hirdetni.

A reform bukni látszik, különösen amióta Szetey Gábor lemondott posztjáról: felelős nélkül maradt az átalakulás. Értesüléseink szerint a személyügyi államtitkár távozása részben a sikertelennek tűnő pályázattal is magyarázható. Úgy tudjuk, Szetey nem tudta elfogadni, hogy a minisztériumok ellenállása miatt megbukik az átalakítás.

A felsővezetők ugyanis ellenérdekeltek a reformban. A juttatások központosítása után kevesebb beleszólásuk lenne az alkalmazottak jutalmazásába, a fizetések szigorúbb ellenőrzésen esnének át, kevesebb mozgásteret, adott esetben kevesebb visszaélési lehetőséget hagyva ezáltal a minisztériumi vezetőknek. Ráadásul az átalakítás feloldaná a status quót, és a közigazgatásban többnyire nem díjazzák a megmerevedett viszonyrendszereket felrúgó változtatásokat.

Átveszik

Úgy tudjuk, hogy Szetey távozása után Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter veszi át a teendőket. Mostanra azonban elfogyott a támogatás a reform körül, így könnyen eredménytelennek nyilváníthatják a pályázatot. Ennek indoklásával lehetne porblémák. Mindhárom résztvevő bizonyított már hasonló európai tenderekben. Ez egyébként a pályázás feltétele is volt, a résztvevőknek európai és hazai referenciákkal kellett bizonyítaniuk alkalmasságukat, tudtuk meg a Hewlett-Packardtól. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint azonban szó sincs fennakadásról, a humánpolitikai feladatok nem szenvednek késést, csak az eredményhirdetés után rövidebb idő marad majd a megvalósításra.

Információink szerint közel egy hónapja kaptak a pályázó cégek egy pontosító kérdéslistát, ezen azonban nem volt beadási határidő. Neve elhallgatását kérő informátorunk szerint látszólag hiányzik a kormányzati erős ember a döntés mögül, de az is elképzelhető, hogy a beadott anyagok alapján felborulni látszik az előzetes papírforma, ami elbizonytalanította a pályázat elbírálóit.

Úgy tudjuk, hogy az árat ötven százalékos súllyal figyelembevevő pályázatra a Tata 800 milliós, az IBM és az SAP-HP 1,7-1,8 milliárdos ajánlatot adott be. Az infrastruktúra kiépítéséért mindegyik cég nagyjából hasonló összeget számolt fel, az eltérés elsősorban a szolgáltatások díjszabásából fakad. A pályázónak biztosítania kell a központi számítógépeket, tűzfalat és létre kell hoznia egy callcentert.