1967: véget ér a hatnapos háború

Izrael tűzszüneti megállapodást ír alá Szíriával, ami véget vetett az arab országokkal vívott hatnapos háborúnak. Izrael a háború eredményeként jelentős területeket csatolt magához, és először az állam 1948-as alapítása óta egyesítették Jeruzsálemet. „19 év után először a zsidók újra szabadon imádkozhatnak a Nyugati falnál és számos szent helyen Jeruzsálemben és Hebronban” – idézi a BBC Levi Eskolt izraeli miniszterelnököt.

A háború június 5-én kezdődött, mikor Izrael teljes légi arzenálját bevetve megelőző csapást mért Egyiptom légierejére. Az egyik leghíresebb akció volt, amikor az izraeli repülők a Földközi-tenger felől indultak Egyiptom felé, hogy elkerüljék a radarokat, majd váratlan támadást intéztek az akkor még földön veszteglő egyiptomi harci repülőkre. Eskol Izrael stratégiáját önvédelemnek nevezte.

Izrael Egyiptommal, Jordániával és Szíriával közös határain addigra jelentős arab haderő sorakozott fel, május utolsó napjaiban kezdtek páncélosokat csoportosítani a térségbe, az Izrael megsemmisítésére létrejött szövetséghez Irak is csatlakozott. Részt vett továbbá Szaúd-Arábia, Líbia, Algéria, Libanon és Kuvait is.

Izrael szárazföldi egységei a Sínai-félszigeten néztek szembe az egyiptomi túlerővel, a támadás egyik parancsnoka a jelenleg kómában fekvő Ariel Saron volt. Az izraeli csapatok a Gázai övezet után megnyerték a Sínai-félszigeten vívott harcokat is.

Közben északon az izraeliek átkeltek a Jordán folyó nyugati partjára, a jordán csapatok visszaszorításuk után elsőként léptek ki a háborúból, Izrael ezután foglalta el Jeruzsálemet. Az utolsó arab ország, amely a háborúban maradt, Szíria volt, a Golán-fennsíkon telepített állásaiért kemény harcot vívott Izraellel. Egyes források szerint a csatában 300 izraeli és 1000 szíriai katona esett el, végül Izrael szerezte meg a stratégiailag kiemelt fontosságú területet. A háborúban egyébként 779 izraeli katona és az arab országok összesen 21 ezer katonája halt meg.

„Véget ért az az időszak, ami Izrael megalapításával kezdődött, és amelyben Izraelt elpusztításával lehetett fenyegetni” – nyilatkozta a Sunday Times című lapnak Levi Eskol.

Június 10-én délután az ENSZ közvetítésével megszületett tűzszünet életbe lép, miután Izrael és Szíria megállapodtak abban, hogy ENSZ-megfigyelőket küldenek a frontvonal mindkét oldalára. Szíria azt állította, hogy izraeli vadászgép körözött Damaszkusz fölött öt perccel a tűzszünet életbelépése után. Az ENSZ helyszínen tartózkodó megfigyelői ugyanakkor jelentésükben arról számoltak be, hogy mindkét fél felfüggesztette a harcot. A háború eredménye miatt félmillió palesztin menekült Egyiptomba, Szíriába, Libanonba és Jordániába.

Novemberben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 242-es számú határozatot, ami lefektette az arab-izraeli béke alapjait: a környező országokkal megkötött békéért cserébe Izrael visszavonja csapatait a háborúban elfoglalt területekről. A 242-es határozat azóta is az alapja a béketárgyalásoknak.

Ennek értelmében vonult ki Izrael 2005 augusztusában a Gázai övezetből, és kezdett el lerombolni zsidó telepeket Ciszjordániában. Izrael 1967 óta csak Egyiptommal (1979) és Jordániával (1994) kötött békét, jelenleg tárgyalásokat folytat Szíriával.

40 évvel a hatnapos háború után egyes történészek azt állítják, hogy a Szovjetunió állt a háború mögött, Brezsnyev utasítására hangolták össze az arab országok haderőinek mozgását. Izabella Ginor és Gideon Remez kutatásáról a HVG számolt be. A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint a szovjetek célja az volt, hogy visszakényszerítsék Izraelt az ENSZ által 1948-ban kijelölt határokhoz, így biztosítva a külön zsidó és a külön palesztin állam megvalósulását. Nem utolsó sorban Szovjetunió azt is tervezte, hogy lebombázzák a dimonai atomerőművet, amivel meg akarták akadályozni, hogy Izrael atomnagyhatalommá váljon.