Gyurcsány Ferenc konszenzust akar

A globalizáció, a posztmodernitás és a társadalmi dekonstrukció kihívásaira adott választ csütörtök délután kettőkor Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke. Szerinte magyar modellre van szükség, amelynek lényege a konszenzusos politika. Szerinte egy ilyen politikának az a lényege, hogy a társadalmi, politikai és gazdasági szereplők megegyezzenek az alapkérdésekben.

Milyen lesz a magyar modell?

S hogy miként lehet elérni a konszenzust? Gyurcsány nem tudta az előadását befejezni, minthogy a miniszterelnök holdudvarához tartozó Demos nevű, önmagát agytrösztnek nevező politikai tanácsadó intézmény vezetője, Dessewffy Tibor, a minikonferencia szervezője jelezte, hogy el kell repülnie a többi előadónak, a gépeik pedig nem várnak. Így Gyurcsány nem fejthette ki, hogy a három felvázolt európai minta vagy egy negyedik, magyar modell miként alakulhatna ki.

Gyurcsány ezért utóbb, a konferencia után adott fogadáson lépett oda néhány újságíróhoz, hogy elmagyarázza, mire is gondol a konszenzusos politikáról.

Modernizáció és nemzeti radikalizmus között kell választani

Gyurcsány még előadásában kifejtette, hogy a modernizáció és a nemzeti radikalizmus között kell választania az országnak. Ha a modernizáció mellett döntünk, akkor a politikai erőknek előbb-utóbb be kell látniuk, hogy az alapvető kérdésekben meg kell egyezniük. Az előadás után viszont az újságíróknak burkoltan - de nyilvánvalóan - Orbán Viktorról és a Fideszről beszélt Gyurcsány, noha ezt a két nevet ki sem ejtette.

Gyurcsány szerint a konszenzushoz háromféle út vezet: vagy egy ország olyan, mint a skandináv országok, mint például Finnország, ahol a társadalom meghatározó erői ugyanazokat az értékeket vallják, ugyanazok a főbb céljaik, és ezeket konszenzusos úton érik el. Ez lenne az organikus út, ami egy szerves fejlődés eredménye. Szerinte ezért tudtak még a finn és a svéd irányultságú politikai erők is konszenzusra jutni az elmúlt évszázadokban Finnországban.

Finnországban könnyű volt...

Amikor figyelmeztettük arra, hogy Finnországban a finnomán és a svekomán párt azért tudott könnyen megegyezni, mert egyébként mindkét pártot svédek alkották, Gyurcsány gyorsan felvázolt egy másik történetfilozófiai mintaképet, a spanyol Moncloa-paktumot, ahol írásban rögzítették a baloldali és jobboldali erők, hogy nem számít az, hogy ki mit csinált a Franco-uralom idején, és így fektették le egy konszenzusos politika alapjait. (Tegyük hozzá, hogy a Moncloa-paktum a falangista párt rémtettei után majdnem fél évszázaddal született meg az ibériai országban, de az bizonyos, hogy történelmi kiegyezést jelentett a különböző politikai erők között.)

Gyurcsány még egy módját vázolta fel a konszenzuskeresésnek: ez az angolszász, vagy brit minta, a hasonulás politikája. Szerinte a brit munkáspárt két évtizeden át - a hatvanas-hetvenes években - nem tudta a helyes politikát megtalálni, ezért később a neokonzervatív irányzatokhoz kellett igazítania célkitűzéseit. Vagyis - lefordítva a miniszterelnök szavait - a Thatcher- és a Major-kormányok politikájához volt kénytelen hasonulni Tony Blair reform-szocdem irányzata. Most viszont szerinte már a konzervatív ellenzéknek kell a régóta hatalmon lévő Blair-féle politikához, a New Labour programjaihoz igazodnia.

Szóban vagy írásban rögzítik az alapelveket - ez mindegy

Gyurcsány szerint akár írásban, akár csak szóban rögzítik is a közös alapelveket, előbb-utóbb Magyarországon is meg kell egyezni az alapkérdésekben. Szerinte a következő négy év arról fog szólni, hogy ki ismeri fel előbb az egyeztetés szükségességét - ezzel nyilván a jobb- és baloldal vitáira utalt.

Az Index kérdésére, miszerint nem a kormánynak kellene-e előbb gesztust tennie, Gyurcsány azt mondta, nem ez a kérdés, és nem is gesztust kell tenni, hanem valódi konszenzust kialakítani. Arra a felvetésünkre, hogy Medgyessy Péter nyilatkozott korábban arról, hogy a gesztust a gyengeség jelének venné az ellenzék, Gyurcsány nem válaszolt. Ugyanakkor hozzátette: be kell látni, hogy a konfrontáció nem vezetett eredményre (ezzel az idén őszi demonstrációkra utalhatott).

Gyurcsány szerint az ország versenyképességét kell javítani, miközben a szociális kérdésekre is figyelemmel kell lenni. Ezért szerinte a társadalom alján lévőket kell jobban támogatni, az elitnek, a jobb helyzetűeknek pedig felelősséget, nagyobb felelősséget kell vállalniuk.