'Zsebkendőbe köhögj, tüsszents'

"Nem tartom fölösleges aggódásnak a kialakult helyzetet" - mondta az Indexnek Benkő Mária virológus, a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, hangsúlyozva, hogy a baromfik között igenis kitörhet a járvány, ennek van reálisan nagy veszélye. (Benkő Mária egyben az Európai Unió járványmegelőzési és ellenőrzési központjának (ECDC - The European Centre for Disease Prevention and Control) független szakértője is, tagja annak az egy hónapja alakult munkacsoportnak, amelyik az élő állatokkal dolgozók madárinfluenza elleni védelmi előírásainak kidolgozásával lett megbízva.)

A virológus szerint a hazai médiában elhangzott szakértői és politikusi nyilatkozatok meglehetősen zűrzavaros, homlokegyenest ellenkező értelmezésekre adnak lehetőséget, ráadásul világszinten sem tisztázottak a madárinfluenza humánorvosi és állatorvosi vonatkozásai.

Mire jó a vakcina?

"Egyetértek a Mészáros János nyílt levelében írtakkal" - mondta Benkő Mária. Mészáros János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Kutatóintézetének munkatársa, hétfőn nyílt levélben fordult Rácz Jenő egészségügyi miniszterhez, rámutatva a Magyarországon kifejlesztett madárinfluenza-vakcina körüli ellentmondásokra, zavaros helyzetre és tájékozatlanságra.

A kifejlesztett vakcinával nem kell, de nem is lehet beoltani az egész lakosságot, magyarázza Benkő Mária. Egyfelől technikailag nehéz tömegesen előállítani az madártól elkapható, emberre is veszélyes H5N1 vírustörzs ellen védő vakcinát, ugyanis ezt valószínűleg ugyanúgy a WHO-tól kapott vírustörzsból tojásban tenyésztették, mint az évenként esedékes emberi influenzavakcinát. Másfelől csak azokat érdemes esetleg beoltani, akik állatokkal dolgoznak, azaz a madarakkal foglalkozó emberek védelmében lehet hasznos, hogy ne kapják el a baromfitól a vírust. Emellett az élő állatokkal kapcsolatban lévő baromfitenyésztők egyéb védelme is fontos, azaz kezüket, arcukat megfelelő védőruházattal érdemes takarni. Az ázsiai halálozások is inkább elszigetelt esetek voltak, a madaraktól elkapott betegségben meghalt embereknek feltehetőleg gyengébb volt az immunrendszerük, egyénileg érzékenyebbek voltak, és a magyar tenyésztői szokásoktól eltérően jóval intenzívebb kapcsolatban voltak - szinte együtt éltek - a madarakkal.

A vírus emberről emberre terjedő változata még nem létezik, tulajdonságait megjósolni sem nagyon lehet, így az ellen feltehetőleg a most kikísérletezett vakcina nem véd majd, tette hozzá a tudományos tanácsadó.

Nem indokolatlan az aggodalom

Az állatokat két ok miatt sem érdemes beoltatni, "vakcinázni", folytatja Benkő Mária. Egyrészt az EU-s állategészségügyi jogszabályok szerint nem lehet vakcinázni, egy-egy járványt zárlattal és leöléssel kell megfékezni, másrészt a vakcinázás zavarná a betegség gyors felismerését, ugyanis a vakcina csak a betegség kialakulását akadályozza meg, a vírust attól még tünetmenetesen hordozhatja a madár és tovább fertőzheti vele a többi állatot. Ráadásul sok esetben nem is érné meg a baromfiállományt beoltatni, például a húshasznú csirkék átlagos tenyészideje (azaz míg a tojásból a grillnyársig eljut) alig negyven nap, ennyi időre nincs sok értelme beoltatni a csirkéket, főként ha hozzávesszük, hogy a sütés, főzés hatására a vírus amúgy is elpusztul.

A megfelelő védekezés sokkal inkább a vadmadaraktól való elszigetelés lenne, állítja a virológus. A jelenlegi helyzetben nem igazán tartható a biogazdálkodás, a szabad ég alatt kapirgáló baromfi eszménye, a csirkéket járványveszély idejére be kell zárni, fedett helyen kell tartani, ahol nincs esély a beteg madarakkal való érintkezésre. Ahol ez nem megoldható, ott legalább sűrű szövésű hálóval kell védeni az állatokat, ezzel is csökkentve a fertőzés esélyét.

Sokkal bonyolultabb azonban a vízibaromfik - kacsák, libák - helyzete, mutat rá a horvátországi hattyúeset lehetséges magyar vonatkozásaira Benkő Mária. Például a Hortobágyon, ahol nagy tömegben tartanak a szabadban libákat, kacsákat és ahol vadvízi madarak is szép számban megfordulnak, akár kontrollálhatatlanná is válhat a helyzet. "Amennyiben egy masszív fertőzött vadmadár csapat érkezik a területre, összefertőzhetnek mindent." Ebben hasonlít hazánk helyzete Franciaországhoz és Lengyelországhoz, ahol szintén nagy tömegben tartanak vízibaromfit az állattenyésztők. A szakemberek az 1997-es kínai járványkitörésre vezetik vissza a madárinfluenza vírusának jelenleg domináns, nagy kórokozóképességű törzsét (H5N1), emlékeztet a virológus. Ez idő alatt megállapították, hogy a vízimadarakban gyakran jelen van a vírus, azonban betegséget ritkán okoz. Ez a vírus cirkulál évről évre egyre erősödve, lassan-lassan elterjedve a vadmadár állományban, ezért nem indokolatlan a jelenlegi aggodalom.

Zsebkendőbe köhögj, tüsszents

A Szegeden talált elhullott galambokkal kapcsolatban - amikről hétfőn kiderült, hogy valószínűleg mérgezés miatt döglöttek meg - annyit jegyzett meg Benkő Márta, hogy a galambok nem hordozzák a madárinfluenza vírust, közelmúltban a kutatók próbáltak mesterségesen megfertőzni kísérleti állatokat, de nem sikerült átvinni a galambokra a kórokozót.

A pánikkeltés helyett sokkal inkább a köztudat átformálásásra lenne szükség, azaz felhívni ismételten a figyelmet a személyes higiénés szabályok betartására. Ez a vírus is, mint ahogy a megfázásos betegségek java cseppfertőzéssel is terjedhet, nem túl ellenálló, egy alapos kézmosás, alkoholos lemosás megsemmisíti. Így aki beteg, maradjon is otthon, ne köhögjünk, tüsszentsünk embertársainkra, ha kell védjük magunkat arc elé tartott zsebkendővel, maszkkal, hangsúlyozta a szakember.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!