Egyelőre csak madárbetegségként tartják számon a madárinfluenzának a közeli országokban megtalált vállfajait. Egyes szakértők szerint Magyarországon például már 1969 óta számon tartanak madárinfluenza-vírusokat, de ezek nem veszélyesek.
H5N1
Törökországban viszont a héten a vírus H5N1 verzióját találták meg, amely az influenzavírussal a legkönnyebben keveredik, és emberre halálos betegséget okozhat. A Romániában talált vírusról egyelőre nincsenek pontos információk.
Harrach Balázs virológus az Indexnek elmondta, reális lehetőség van arra, hogy az Ázsiában eddig 55 ember halálát okozó kór veszélyessé váljon az emberi fajra.
A madár kiváló gazdatest
"Arra, hogy az ember hogyan kaphatja el a vírust, "két gyanúsítottunk van: a sertés és a madár" - mondta a virológus, aki szerint a H5N1 a sertésben nem okozott komoly problémát, a madárban viszont a különféle vírusfajták kombinálódhatnak.
A vadmadarakban előforduló ártalmatlan törzsektől nem lehet megbetegedni. "El vannak vele", viszont a csirke már belebetegedhet egy kevésbé veszélyes vírusba is. Noha a vándormadarak észak-déli irányban vándorolnak, ezért Ázsiából nem valószínű, hogy eljut hozzánk a betegség, de a Duna-delta nagy gyűjtő, és az ottani - romániai - fertőzés már könnyen átterjedhet Magyarországra is. A Hortobágyon már vizsgálják a madártetemeket.
Kiszámíthatatlan vándorút
Hegyi Gyula ornitológus elmondta, hogy a vándormadarak útvonalai - részben újabb vízgyűjtők megjelenésének - az utóbbi években átalakulóban vannak, és olyan irányban mozognak, ahogyan eddig nem. Ezért jelenleg azt sem tudni, hol tarthat a betegség. A madártani szakember szerint van arra lehetőség, hogy vándormadarak átadják egymásnak a betegséget.
Az influenzavírus elszáradt és elporladt állati ürülékből kerülhet a nyálkahártyára vagy belélegezhetjük, és így is fertőzhet. A magyarországi veszélyekről az ÁNTSZ és az Egészségügyi Minisztérium csütörtökön ad bővebb tájékoztatást.